A metángáz problémája

A tudósok aggódnak amiatt, hogy a növekvő globális hőmérsékletek és az olvadó permafoszt területek hatására az eddig felszín alatti tározókban lévő metángáz a légkörbe kerülhet. Ha erre sor kerül, a Föld felszínének hőmérséklete gyorsabb ütemben fog emelkedni, hiszen a metán a szén-dioxidnál mintegy hússzor hatékonyabb üvegházgáz.

A metán az óceáni talapzatról a hasadékokon keresztül már jelenleg is szivárog, méghozzá feltételezések szerint sokkal intenzívebben, mint azt korábban gondolták. Egyes tudósok ezt a folyamatot a klímaváltozás egyik következményének tulajdonítják.

A felszín alatt meglévő metán egy része nem gáz, hanem metán-hidrát formájában van jelen. Ez azt jelenti, hogy a metángáz molekulát egy jégkristály veszi körül. Ezek a hidrát molekulák az úgynevezett hidrát stabilizációs zónában találhatók meg, melyet felszín alatti kőzet- és üledékréteg alkot. A metán-hidrát egészen addig stabil állapotban marad, míg a külső nyomás magas, a hőmérséklet pedig alacsony. A hidrát stabilizációs zóna alatt, ahol magasabb hőmérsékletek uralkodnak, a metán nagyrészt gázhalmazállapotban van jelen, vízzel és üledékkel keveredve.

A hidrát stabilizációs zóna stabil helyzete azonban éghajlatfüggő. Ha a levegő hőmérséklete emelkedik, a zóna felfelé mozdul el, és helyébe a hidrát állapotból kiszabaduló metángázból álló réteg kerül. Ebben a rétegben már nagyobb lesz a nyomás, így a gázrészecskék az óceánfenék régi és újonnan keletkezett hasadékain keresztül a felszínre, majd onnan a légkörbe áramlanak.

Ez a mechanizmus egyúttal a szén-dioxidra is érvényes. Egyes kutatók a légköri szén-dioxid koncentráció csökkentésére azzal a javaslattal álltak elő, hogy a szén-dioxidot a tengerfenékbe ágyazzák be. Azonban feltehetően a szén-dioxid gáznak is csak egy része maradna stabil, megkötött hidrát formában az óceáni üledékrétegben, a többi a repedéseken keresztül a metánhoz hasonlóan visszakerülne a légkörbe. Ez pedig komoly veszélyeket hordoz magában.

A cikkajánló kép forrása: www.kvarcolatok.freeblog.hu

Hírek, érdekességek

Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.
Rendkívül csapadékos volt a július
Az idei július az átlagosnál jóval csapadékosabb volt. Az ICI Interaktív Meteorológia mérései szerint országos területi átlagban közel kétszer, helyenként pedig több mint háromszor annyi eső esett, mint amennyi ilyenkor szokott.