Markáns Dán ciklon rendezte át a kontinens időjárását

Szombaton Dánia felett volt annak a ciklonnak a középpontja, amely a nagy közép-európai csapadéktól kezdve a moszkvai kánikuláért felelős.

Közép-Európában sokfelé volt árvíz, miközben a kontinens északkeleti részén kánikula uralkodott július harmadik teljes hetében. A két időjárási esemény szoros kapcsolatban áll egymással: mindkettő egy markáns ciklonnak köszönhető.

A ciklon még a hét közepén fejlődött ki az Alpok felett, majd a Kárpát-medencén is áthaladva előbb észak, majd északnyugat felé sodródott. Útját jelentősen befolyásolta a Kelet-Európa felett tartózkodó anticiklon.

A ciklon útja során jelentős csapadékot okozott, Németországban, Csehországban és Lengyelországban több folyó is kilépett a medréből. Pénteken Rostockban, a német kikötővárosban több mint 110 mm eső hullott le 24 óra alatt. A ciklon középpontja Dánia fölé húzódott szombaton, és ekkor mélyült ki legjobban a légörvény, azaz központi nyomása (995 hPa) ekkor érte el a legkisebb értéket. A dániai elhelyezkedés újabb nagy csapadékot jelentett a térségben, miközben a ciklon nyugati oldalán, az Északi-tengerben 100 km/órás széllökések korbácsolták fel a vizet.

A ciklon kelet szélén ugyanakkor tartósan meleg légtömegek hatolnak a Kelet-európai-síkságra, így arrafelé kánikula alakult ki.

A ciklon egyik érdekessége, hogy a kontinens középső vidékére elszállított hűvös levegőt északkelet felé tolja. Mivel Finnországban pénteken és szombaton nyári idő honolt, a vasárnapi hidegfont ez esetben pontosan dél felől éri el a térséget a szokásos északias hidegbetörés helyett.

Hírek, érdekességek

A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?
Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.