A termés egyre gyengébb, a földek kiszáradnak. Az állatok szomjan halnak, még a tevéket is utolérte a vízhiány. A szárazság miatt 23 millió ember éhezik Afrika keleti részén.
Afrika mindössze 4 százalékát teszi ki a világ üvegházhatású gáz kibocsátásának, mégis legfőbb károsultja a klímaváltozásnak.
A felmelegedés miatt a jég olyan gyorsan olvad, hogy húsz éven belül eltűnhet a kontinens legmagasabb csúcsairól. A Semliki folyóba ömlő gleccserek 1987 óta felére olvadtak, több alkalommal megváltoztatva a Semliki folyását. Mivel a Semliki hatásfolyó, a klímaváltozás jelen helyzetben határmódosítást idézett elő. Ez akár konfliktusokat is okozhat a folyó közelében lévő kőolajlelőhelyek miatt.
A koppenhágai klímacsúcson Afrika kérelmezni fogja, hogy hozzanak létre egy olyan finanszírozási alapot, amelyből a változásokhoz való alkalmazkodást tudnák fedezni.
Az indiai kormány megbízásából készült felmérésből kiderült, hogy India területének közel negyede már sivatag vagy jelenleg sivatagosodik el az erdőirtás és a túllegeltetés hatására. A műholdfelvételeken jól látható, hogy elsősorban Észak- és Nyugat-Indiát sújtja a jelenség, de országszerte komoly változások észlelhetők.
A kutatók arra világítanak rá, hogy az erdőirtás és a túllegeltetés mellett a csapadék gyakoriságának és mennyiségének megváltozása okozza a sivatagok gyors terjeszkedését, valamint a víz és a szél okozta eróziót is. A folyamat az ország területének 32 százalékára jellemző.
Egy korábbi tanulmány szerint India vízigénye - elsősorban a mezőgazdaság iránti növekvő kereslet miatt - várhatóan 2030-ig megduplázódik. Ennek következtében kiszáradhatnak a folyók vízgyűjtő területei.
