Még a tevék is szomjaznak

A klímaváltozás azokat az embereket sújtja a legjobban, akik a legkevésbé járulnak hozzá. Afrikában és Indiában milliók szenvednek az egyre gyakrabban jelentkező aszályoktól.

A termés egyre gyengébb, a földek kiszáradnak. Az állatok szomjan halnak, még a tevéket is utolérte a vízhiány. A szárazság miatt 23 millió ember éhezik Afrika keleti részén.

Afrika mindössze 4 százalékát teszi ki a világ üvegházhatású gáz kibocsátásának, mégis legfőbb károsultja a klímaváltozásnak.

A felmelegedés miatt a jég olyan gyorsan olvad, hogy húsz éven belül eltűnhet a kontinens legmagasabb csúcsairól. A Semliki folyóba ömlő gleccserek 1987 óta felére olvadtak, több alkalommal megváltoztatva a Semliki folyását. Mivel a Semliki hatásfolyó, a klímaváltozás jelen helyzetben határmódosítást idézett elő. Ez akár konfliktusokat is okozhat a folyó közelében lévő kőolajlelőhelyek miatt.

A koppenhágai klímacsúcson Afrika kérelmezni fogja, hogy hozzanak létre egy olyan finanszírozási alapot, amelyből a változásokhoz való alkalmazkodást tudnák fedezni.

Az indiai kormány megbízásából készült felmérésből kiderült, hogy India területének közel negyede már sivatag vagy jelenleg sivatagosodik el az erdőirtás és a túllegeltetés hatására. A műholdfelvételeken jól látható, hogy elsősorban Észak- és Nyugat-Indiát sújtja a jelenség, de országszerte komoly változások észlelhetők.

A kutatók arra világítanak rá, hogy az erdőirtás és a túllegeltetés mellett a csapadék gyakoriságának és mennyiségének megváltozása okozza a sivatagok gyors terjeszkedését, valamint a víz és a szél okozta eróziót is. A folyamat az ország területének 32 százalékára jellemző.

Egy korábbi tanulmány szerint India vízigénye - elsősorban a mezőgazdaság iránti növekvő kereslet miatt - várhatóan 2030-ig megduplázódik. Ennek következtében kiszáradhatnak a folyók vízgyűjtő területei.

Hírek, érdekességek

A Wilma nevű trópusi ciklon a Csendes-óceán délnyugati szigetvilágát elhagyva Új-Zéland felé tart. A négyes erősség ciklont hétvégére várják a szigetországba.
60 év után tovább szolgálnak a meteorológiai ballonok
60 évvel ezelőtt bocsátották fel az első modern meteorológiai szondát, és azóta még mindig elengedhetetlen része az előrejelzések készítésének.
Milyen hosszú lesz még az idei tél?
Gyertyaszentelő napját a népszokás tavaszkezdő napként is emlegeti. Az e naphoz kötődő időjóslással foglalkozó hiedelmek közül a legismertebb a medvéhez fűződik.
Trópusi ciklon tart Madagaszkár felé
Trópusi vihar örvénylik Madagaszkár partjainál, felhőzete már érinti a szigetországot. Az elkövetkező napokban egyre közelebb kerül és gyorsan erősödik.