Márciusban többet sütött a nap Izlandon, mint nálunk

Március ugyan napos idővel indult, a folytatásban azonban a borús idő kerekedett felül. Nemcsak a hőmérsékletek, de a napos órák is bőven elmaradtak az ilyenkor megszokottól. Reykjavíkban ugyanakkor több mint 10 éve nem sütött annyit a nap, mint idén márciusban.

Reykjavíkban idén márciusban szokatlanul sokat, 163 órát
sütött a nap, ami az ilyenkor megszokottnak mintegy másfélszerese. Hasonlóan
sok napsütésnek legutóbb 1999-ben örülhettek az izlandi főváros lakói. (forrás: wetter.at)

Nálunk március első napjai ugyan napos idővel indultak, később azonban a felhők kerültek túlsúlyba, és a havi napfénytartam értékek általában 20-30,
de egyes városokban mintegy 40 százalékkal maradtak el az ilyenkor megszokottól, a reykjavíki értéket pedig bőven alulmúlták. Az alábbi táblázatban
összegyűjtöttük néhány hazai város napfénytartam adatait. Ezek alapján legjobban
Szombathely és Szeged, míg a leggyengébben Pécs, Győr, illetve Debrecen
teljesesített a napos órák tekintetében (ogimet és OMSz adatok). Azonban a
legnaposabb Szombathely és Szeged is bő 40 órával maradt el Reykjavík mögött.

Város

napsütéses
órák száma 2013 márciusában (közelítőleg)

átlagos
napfénytartam márciusban (óra)

Budapest

105

137

Szolnok

105

148

Szeged

117

143

Szombathely

117

132

Pécs

92

151

Győr

97

138

Debrecen

99

151

Hírek, érdekességek

Káoszt okozott a Meari Koreában
A Meari tájfun a hétvégén elérte a Koreai-félszigetet, ahol áradásokat és fennakadásokat okozott, több emberáldozatot is követelt.
A savas óceánok veszélyeztetik a fiatal korallokat
A globális felmelegedés következtében az óceánokban egyre több szén-dioxid tárolódik el, ami ezért egyre savasabbá válik. Ez a változás veszélyezteti a fiatal korallzátonyokat Florida közelében és az egész Karib-tengeren.
Az észak-francia partokon már több tucat vaddisznó pusztult el rejtélyes körülmények között. Toxikus algákra gyanakszanak a hatóságok.
Hidegebb telek várnak ránk a klímaváltozás miatt
Egy napokban megjelent tanulmány szerint, a globális klímaváltozás Földünk északi féltekén hozzájárulhat a hidegebb telek előfordulásához. Miként fordulhat ez elő?