Lenyűgöző sarki fényeket okoztak a mágneses viharok

Néhány napon belül két mágneses vihar is elérte a Földet, szemgyönyörködtető sarki fényeket okozva.

Ahogy tegnapi cikkünkben írtuk, január 24-én mágneses vihar érte el a Földet, amit egy napkitörés indított el hétfőn. Az elektromosan töltött részecskék 2000 km/órás sebességgel indultak el bolygónk felé. A vihar gyönyörű sarki fényeket okozott az Északi-sark mentén. Európán belül Skandináviában, Izlandon (és Grönlandon) lehetett teljes pompájában élvezni a látványt, de még Írországban és Angliában is megfigyelhető volt a jelenség.


Abisko, Svédország január 24-én déltájt. (universetoday.com


Yorkshire, Észak-Anglia január 24-én éjjel a Pennine mocsárvidéken. (filmigallery.com)

A tudósok egyre gyakoribb hasonló kitörésekre és viharokra számítanak, ahogy központi csillagunk 11 éves ciklusának egy aktívabb fázisába ér. A szoláris maximumot 2013-ra várják.

Napunk aktivitásának növekedését jelzi, hogy január 19-én, pénteken is sor került egy napkitörésre, az azt követő mágneses vihar pedig vasárnap reggel ütközött a Föld mágneses mezejével.


Norvégia északi része január 22-én éjjel. fotó: Øystein Lunde Ingvaldsen
(forrás: astrobob.areavoices.com)


Aurora borealis Norvégia egén január 22-én. fotó: Bjørn Jørgensen; www.arcticphoto.no
(forrás: apod.nasa.gov/apod/ap120124.html)

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!