Lecserélhetik a Saffir-Simpson skálát

Kutatók szerint ez elmúlt évtized nagy hurrikánjai bebizonyították, hogy a Saffir-Simpson skála nem tudja előrejelezni azok pusztító erejét, ezért új módszerre van szükség.

A hurrikánok pusztító erejének kifejezésére a Saffir-Simpson féle ötfokozatú skála terjedt el, amelyet még 1969-ben fejlesztett ki Herbert Saffir és Bob Simpson. Ez a hurrikánskála lényegében pusztán a maximális felszíni szélsebesség alapján kategorizálja a trópusi képződményeket, valójában azonban a hurrikánok legpusztítóbb velejárója a vihar okozta tengerszint-emelkedés és a hullámzás. Az amerikai Nemzeti Hurrikán Központ 1900-ig visszamenő adatbázisa szerint hurrikánok idején a legtöbb ember emiatt veszti életét, többen, mint a megáradt folyók, patakok, az orkánszelek és a tornádók miatt.

A hurrikánban rendkívül alacsony légnyomás uralkodik, így alatta a vízfelszín környezetéhez képest megemelkedik. Ezt fokozzák a benne fújó orkánszelek is, hiszen ezek tovább emelik a vihar körül a vízfelszínt (lényegében egy vízkupola jön létre), és ezt a többlet vizet tolja maga előtt a hurrikán a szárazföld felé. A partot érést követően a kupola tetején hatalmas hullámok képződhetnek, amelyek óriási pusztításra képesek a part menti területeken.

A Charley hurrikán 2004-es floridai, a Katrina 2005-ös New Orleans-i és az Ike 2008-as galvestoni pusztítása egyértelműen megmutatta a kutatók számára, hogy a csupán a szelet figyelembe vevő Saffir-Simpson skála nem tudja megfelelően előrejelezni a trópusi ciklonokban rejlő romboló potenciált.


New Orleans a Katrina hurrikán után 2005 augusztus végén.

Éppen ezért amerikai kutatók már évekkel ezelőtt elkezdtek dolgozni egy másfajta kategorizálási módon (Integrált Kinetikus Energia, IKE modell), amelynek lényege, hogy külön kezeli a szélerősséget és a tengerszint-emelkedést, és lényegében azt vizsgálja, hogy mennyi vizet képes megmozgatni a vihar. Így például, míg az Ike maximális szeleit tekintve egy kettes erősségű hurrikánnak felelt meg, mikor partot ért Galvestonban, az általa okozott tengerszint-emelkedés és hullámzás egy négyes erősségűével ért fel. Hasonlóképp, a Katrina hármas fokozatú hurrikánná gyengült a partot érés előtt, a vízszintemelkedés azonban ötösnek felelt meg.

Az IKE során figyelembe veszik a vihar kiterjedését és szélmezejét, azaz, hogy a szemből kiindulva mekkora területre terjed ki a legalább trópusi viharnak megfelelő szélerősség (62 km/óra). Emellett nézik a szél által az óceán felszínére kifejtett nyomást, ami a hullámzásért és a vízszintemelkedésért felel.

Az IKE a Saffir-Simpson skálával ellentétben egy folyamatos skála, amely 0-tól 5,99-ig terjed. Így egy hurrikán szeleit tekintve lehet 3,4-es, míg a vízszintemelkedés és hullámzás alapján elérheti a 4,5-ös erősséget.

Az amerikai Nemzeti Hurrikán Központ egyelőre nem alkalmazza az IKE-féle osztályozást, ehelyett egy másik modell (SLOSH: Sea, Lake and Overland Surges from Hurricanes) segítségével határozzák meg a várható tengerszint-emelkedést, és ezzel egészítik ki a Saffir-Simpson féle kategorizálást.

Hírek, érdekességek

Az évgyűrűk tükrözik a civilizációk fénykorát és hanyatlását
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
CO2-csapdaként működhetnek a mélytengeri árkok
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az olvadó permafroszt gyorsítja a klímaváltozást
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Érkezik az újabb hőhullám?!
Az elmúlt napok borongós, esős időjárása után péntektől változás következik be, ugyanis a hőmérséklet csúcsértékei napról napra növekedni fognak. Ez lesz idén nyáron a negyedik hőhullám!