A Csendes-óceán felszínének hőmérséklete az uralkodó széljárás miatt változó eloszlást mutat. Normális esetben a keleties passzát áramlás elfújja a meleg tengervizet Dél-Amerika partjaitól, ami Indonézia környezetében halmozódik föl.
Amikor gyengül a passzátszél, akkor a meleg víz az óceán felszínén visszaáramlik a perui partokhoz. Ezt a periódust hívják El Niño időszaknak, melynek során rendkívüli szárazság fordulhat elő Ausztráliában és Indonéziában, és az átlagosnál csapadékosabb idő figyelhető meg Dél-Amerika partjainál.
Ellentétes esetben, ha a passzátszél megerősödik, akkor a meleg tengervíz még jobban felhalmozódik az indonéz partoknál, ilyenkor ebben a térségben erősödik a monszun tevékenység. Ez a La Niña periódus.
A több évtizedes megfigyelés során azonban bebizonyosodott, hogy a Csendes-óceántól távolabb eső területek időjárására is kihat az El Niño és a La Niña.
Amerikai kutatók a La Niña megfigyelése alapján készítettek előrejelzést a következő télre az Egyesült Államok területére. Ennek alapján az USA északnyugati államaiban az átlagostól hidegebb és csapadékosabb télre számítanak, míg az USA nagyobb részére, de főként a déli, délnyugati területekre enyhébb és szárazabb időt prognosztizálnak.
A tavalyi évben rekord mennyiségű csapadék hullott az Egyesült Államok számos vidékén, például Washingtonban az átlagos 38 centiméternyi helyett 142 centiméter hó esett a téli hónapok során.
