Klímaváltozás és időjárás-érzékenység - évgyűrűk

Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.

A tanulmányt készítő kutatócsoport az elmúlt 2500 év fából készült tárgyi leleteit vette górcső alá, és ezekből vonta le következtetéseit, miszerint az éghajlat változásai több esetben is kihatottak az emberiség történelmére. Az elmúlt negyed évezredre visszatekintve elmondható, hogy a meleg, csapadékban gazdag nyarak egybeestek a jóléti időszakokkal, míg instabil klímaviszonyok mellett politikai zűrzavar uralkodott.

A csoport a dendrokronológia módszeréhez folyamodott, amit a régészeti leletek nagy pontosságú kormeghatározásánál használnak. Ennek során a fák évgyűrűinek vastagságát veszik alapul a tárgyi leletek, a történelmi épületek, bútorok korának megállapítására. A régészek összeállítottak egy ún. évgyűrű-kronológiát, amely szinte az egész, mintegy 11 és fél ezer évvel ezelőtt kezdődött holocén időszakot lefedi Közép-Európa térségére.

Az évgyűrű megmutatja, hogy a fa törzsének keresztmetszete 1 év alatt mennyivel növekedett. Ez az évszakok váltakozását követi, ezért leginkább a mérsékelt övi fákban figyelhető meg. Az évgyűrű vastagsága fafajonként, területenként és évenként változik, befolyásolják az olyan külső tényezők, mint a hőmérséklet vagy a csapadék. Így az adott területen élő adott fafaj esetében az áltagos évgyűrűvastagságból kiindulva következtetni lehet a klímaviszonyokra.

A fák évgyűrűi tehát tükrözik például a nyarak csapadékos vagy aszályos mivoltát. Amikor kedvezőek a feltételek, azaz megfelelő mennyiségben állnak rendelkezések a tápanyagok és a nedvesség, akkor gyors a növekedés, így széles gyűrűk képződnek. Ellenkező esetben, a gyűrűk sokkal keskenyebbek.

Ezek alapján, a famaradványokban látható gyűrűk segítségével a kutatók rekonstruálták az egyes évek időjárási viszonyait. Ezt összevetve a történelmi feljegyzésekkel, összefüggés rajzolódott ki az egykori társadalmak, úgymint a Római Birodalom felemelkedése és hanyatlása, valamint az éghajlat alakulása között.

A római és a középkori konjunktúra meleg és csapadékos nyarakkal esett egybe. Kr.u. 250-600 között változékonyabbá vált a klíma, ekkor hanyatlás kezdődött a Római Birodalomban, kettéválás és népvándorlás jellemezte a korszakot. A 3. századi aszályos időszakkal párhuzamosan barbár támadások érték a Nyugat-római Birodalmat, a politikai helyzet zűrzavaros volt, polgárháborúk dúltak, és több gall provinciában válságban volt a gazdaság.

Hírek, érdekességek

Végre jó idő a hétvégén
Május utolsó, és június első hétvégéjén a csapadékos időjárás nem kedvezett igazán a szabadtéri programok kedvelőinek. Szombaton és vasárnap viszont kárpótol minket a természet.
Csúcs közelében az UV sugárzás
Az UV sugárzás egyik fő meghatározója a nap látóhatár feletti magassága. Már igen közel járunk az éves maximumokhoz.
Mediterrán időjárási körkép
Kezdetét vette a nyár utolsó hónapja, de még most is sokan indulnak útnak a mediterrán térségbe vakációzni. Az izzasztó meleget és napsütést kedvelők ezen a héten sem fognak csalódni az időjárásban.
Pusztító jégeső Kínában
Kína keleti részében, Anhui tartományban jégeső okozott óriási pusztítást vasárnap a délutáni órákban. A viharban legkevesebb 14 ember vesztette életét, közel kétszázan megsebesültek, és több ezer embert kellett kitelepíteni életveszélyessé vált otthonából.