Kína rendkívül gyorsan fejlődő és kőszénre alapuló gazdasága az egyik legnagyobb üvegházgáz-kibocsátóvá tette az országot. A tavalyi koppenhágai klímacsúcs kudarcáért néhány fejlett ország Kínát okolta, noha közülük csak kevesen fejtenek ki akkora erőfeszítést a megújuló energiák elterjedésért, mint a kelet-ázsiai ország.
A kínai vezetés szerint az elmúlt öt év alatt Kína annyi nem kellő hatékonysággal működő erőművet zárt be, amelyekkel Nagy-Britannia energia-szükségletét lehetne fedezni. 2009-ben közel 730 milliárd forintnak megfelelő összeget invesztált a tiszta energiákat előnyben részesítő fejlesztésekbe, ami a világon történő összes befektetés közel egyharmadát tette ki, és közel kétszer annyit költött erre, mint az USA. És ezt a jövőben is folytatni kívánja a kormányzat.
Számos szélerőmű épült az országban, és idén várhatóan megelőzi a jelenleg előtte álló USA-t és Németországot is. 2020-ra 40-45 százalékkal kívánja csökkenteni az egységnyi GDP-re eső szén-dioxid-kibocsátást a 2005-ös szinthez képest.
Érdekesség, hogy miközben a közeli Tianjin városában a konferencia küldöttei tárgyalásokat folytattak, csütörtökön Peking légszennyezettsége az amerikai nagykövetség saját mérései szerint átlépte az egészségügyi küszöböt, szmog lepte el a várost. Igaz, a Kínai Környezeti Monitoring Központ csupán enyhén szennyezett minősítést adott.
Autósok tartanak Peking központjába.
A tianjini konferencia, amelyen 170 ország közel 3000 delegáltja vesz részt, a jövő hónapban (nov. 29-dec.10.) a mexikói Cancúnban kezdődő csúcsot készíti elő, ahol a részt vevő országok megegyezésben bíznak. A Kiotói Egyezmény 2012 végén jár le, addigra új egyezménynek kell születnie az üvegházgázok szabályozásával kapcsolatban.
