Kevesebb köd, kevesebb óriásfenyő?

Kaliforniai kutatók szerint a partmenti köd csökkenése veszélyeztetheti az állam hatalmasra nőtt, híres mamutfenyőit és a környező ökoszisztémát.

A Kalifornia Egyetem szakemberei által végzett kutatások szerint az elmúlt 100 évben jelentősen lecsökkent a ködös napok száma a térségben. Azt egyelőre nem lehet megállapítani, hogy ez a tendencia egy természetes körforgás része, vagy az emberi tevékenység hatása. Mindenesetre, a változás az egész szikvója fenyő ökoszisztémát befolyásolhatja.

Ezek a hatalmas fenyők akár 115 méteresre is megnőhetnek, és kétezer évnél is tovább élhetnek. Hatalmas méretük a ködös éghajlatnak köszönhető.

A tanulmányt vezető James Johnstone elmondása szerint, 1901 óta a partvidéken a nyári ködök gyakorisága közel egyharmadával csökkent, ami azt jelenti, hogy jelenleg naponta körülbelül 3 órával kevesebb ideig tart ki a köd, mint száz éve. Míg például 1951-ben mindössze 13 ködmentes nyári éjszakát számláltak, addig 1997 nyarán 62 éjszakán nem képződött köd.

Kalifornia éghajlatát a hűvösebb partvidék és a melegebb belső területek kettőssége határozza meg. A kontinens belsejéből érkező forró, száraz levegő megemelkedik és vákuumot képez az, ami beszívja az óceán felett elhelyezkedő hidegebb, magas páratartamú levegőt. Ennek eredményeképp a partok mentén júniustól szeptemberig gyakran ködös az idő. Az utóbbi évszázad során azonban a két terület közti hőmérséklet-különbség, egyúttal a ködös napok száma kimutathatóan csökkent.

A kevesebb ködös óra és a megemelkedett hőmérsékletek hatására a parti óriásfenyők és a párás, félhomályos élőhelyhez szokott partmenti ökoszisztémák fokozott aszály-stressznek vannak kitéve. Ezek a növények ugyanis nagymértékben a ködtől függnek, miután a nyári száraz időszakban a köd jelenti számukra a legfőbb nedvességforrást, és a ködös éjszakák során rehidratálódhatnak.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a köd megszűnésével a fenyők idővel akár el is tűnhetnek. Habár a kifejlett fenyők vélhetően nem fognak elpusztulni, de a fejlődőben lévő kisebb fenyők elszáradhatnak, illetve kevesebb mag fog kicsírázni és gyökeret ereszteni.

Hírek, érdekességek

A mozgalmasság jegyében telik a hosszú hétvége
A május 1-el induló hosszú hétvégén igencsak mozgalmas időjárásban lesz részünk. Frontok jönnek-mennek, szeles időre, áprilisra jellemző változékonyságra számíthatunk. A változékonyság sokakat megvisel - cikkünkből kiderül, hogyan érezhetjük jobban magunkat május első napjaiban!
Viszlát nyár! Viszlát hőhullám!
Szeptember 2-án nyugat felől egy hidegfront érte hazánk területét, amelynek köszönhetően véget ér a 2015-ös év utolsó nyári hőhulláma is. Ez volt az idei nyár sorrendben ötödik hőhulláma.
Viharos szél, zivatarok, lehűlés – ezt okozza a keddi hidegfront
A hétfői meleg után kedden, a késő délutáni órákban egy markáns hidegfront érkezik a Kárpát-medencébe. A front előtt és a front vonalában is zivatarok pattanhatnak ki, a nyugati és középső tájakon estére nagyobb területen viharossá fokozódik a szél, szerdára pedig megérkezik a lehűlés is. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.
Újabb hőség - mire figyeljünk?
Az idei nyárra nem lehet panaszuk a nyaralóknak, rövid megszakításokkal szinte végig a kedvükben járt az időjárás. Ráadásként az augusztus is hőhullámmal búcsúzik, mégpedig az idei ötödikkel. A tartós meleg azonban veszélyeket is rejt, ráadásul javában tombol a parlagfűszezon is.