Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?

Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.

 

A tudósok szerint a szappanbuborékok felhasználhatóak a hurrikánok és tájfunok – azaz a trópusi ciklonok – erősségének előrejelzéséhez. A Bordeaux-i Egyetem fizikusai arra jöttek rá, hogy a felületen lévő folyadék hasonlóan áramlik a szappanbuborék membránja körül, mint a földfelszín felett keletkező hatalmas időjárási rendszerek. A részletes tanulmányban leírják, hogy a buborékon lévő örvények – azaz a felszínen lévő forgó folyadék – forgásának vizsgálatával felállítottak egy egyszerű modellt, amellyel pontosan leírható a hurrikánok és tájfunok fejlődése, valamint előrejelezhető azok útvonala is. A kutatók a szappanbuborék görbületével modellezték a Föld görbületét.

 

A szimulációk elvégzése után azt találták, hogy a buborékon lévő örvények forgási sebessége és intenzitása hasonló a kialakuló trópusi ciklonokéhoz. Felfedezték, hogy az örvényeknek van egy maximális „csúcsintenzitása”, ameddig az erősségük fokozódik, mielőtt az örvény elkezdene leépülni – pontosan úgy, ahogy a trópusi ciklonok esetén is. A modell lehetőséget ad arra, hogy a kezdeti állapotokat figyelembe véve meghatározzuk az örvény maximális intenzitását, és az ennek eléréséhez szükséges időt.

A trópusi ciklonokban tomboló szél intenzitásának előrejelzése a meteorológusok egyik fő célja: egy pontos előrejelzés akár emberéletek ezreit mentheti meg. Azonban a legújabb fejlesztések ellenére az ilyen viharok előrejelzése továbbra is igen nehéz feladat, mert magában kell, hogy foglaljon számos kapcsolódó tényezőt, valamint ezen hatalmas örvények és a környezet kölcsönhatását is figyelembe kell, hogy vegye.

Képek és szöveg forrása: telegraph.co.uk


Hírek, érdekességek

A Katrina nyomában jár az Isaac
2005-ben a Katrina letarolta az USA déli partvidékét. Az Isaac most majdnem ugyanazon az úton haladva érte el Louisianát, de ereje lényegesen kisebb.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.
80-90 km/órás széllökések kísérték a hidegfrontot
Csütörtök kora este érkezett meg a hidegfront felhőzete a Kisalföldre, nyomában egyre többfelé pattantak ki zivatarok. Helyenként 80-90 km/órát meghaladó széllökéseket is okoztak.
Hirtelen árhullám Oroszországban
Rövid idő alatt szokatlanul sok eső esett Oroszország egyes vidékein, melynek következtében több folyó is kilépett a medréből. Sajnos halálos áldozatok is vannak.