Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?

Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.

 

A tudósok szerint a szappanbuborékok felhasználhatóak a hurrikánok és tájfunok – azaz a trópusi ciklonok – erősségének előrejelzéséhez. A Bordeaux-i Egyetem fizikusai arra jöttek rá, hogy a felületen lévő folyadék hasonlóan áramlik a szappanbuborék membránja körül, mint a földfelszín felett keletkező hatalmas időjárási rendszerek. A részletes tanulmányban leírják, hogy a buborékon lévő örvények – azaz a felszínen lévő forgó folyadék – forgásának vizsgálatával felállítottak egy egyszerű modellt, amellyel pontosan leírható a hurrikánok és tájfunok fejlődése, valamint előrejelezhető azok útvonala is. A kutatók a szappanbuborék görbületével modellezték a Föld görbületét.

 

A szimulációk elvégzése után azt találták, hogy a buborékon lévő örvények forgási sebessége és intenzitása hasonló a kialakuló trópusi ciklonokéhoz. Felfedezték, hogy az örvényeknek van egy maximális „csúcsintenzitása”, ameddig az erősségük fokozódik, mielőtt az örvény elkezdene leépülni – pontosan úgy, ahogy a trópusi ciklonok esetén is. A modell lehetőséget ad arra, hogy a kezdeti állapotokat figyelembe véve meghatározzuk az örvény maximális intenzitását, és az ennek eléréséhez szükséges időt.

A trópusi ciklonokban tomboló szél intenzitásának előrejelzése a meteorológusok egyik fő célja: egy pontos előrejelzés akár emberéletek ezreit mentheti meg. Azonban a legújabb fejlesztések ellenére az ilyen viharok előrejelzése továbbra is igen nehéz feladat, mert magában kell, hogy foglaljon számos kapcsolódó tényezőt, valamint ezen hatalmas örvények és a környezet kölcsönhatását is figyelembe kell, hogy vegye.

Képek és szöveg forrása: telegraph.co.uk


Hírek, érdekességek

A mediterrán ciklonok nemcsak a Kárpát-medencébe hoztak kiadós csapadékot, de Európa déli felét is heves esőkkel áztatták. Athén és Catania városaiban hömpölygött az ár. Közben az Etna is kitört.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.
Ismét ugrásszerűen nőtt a belvízi elöntés
Már bő 60 ezer hektárt érint országosan a belvíz. Noha még nincs vége a márciusnak, már több helyen lehullott két-háromhavi csapadék, és a csapadékos időszak folytatódik.
Záporok, zivatarok tarkították az időt
Hétfőn ismét jóval átlag fölé emelkedett a hőmérséklet, és a beinduló konvekció kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának is. A tavaszi időt már csak csütörtökig élvezhetjük.