Az óraátállítást elsőként az Egyesült Államokban vezették be az
1900-as évek elején, azzal a céllal, hogy energiát takarítsanak meg.
Az óraátállítással az emberek ébrenléti idejét próbálják a
természetes fényviszonyokkal összhangba hozni. Ha akkor vagyunk ébren,
amikor a Nap is fent van, több energiát tudunk megtakarítani.
Persze az elmúlt 100 évben sokat változtak ébrenléti szokásaink és
valószínűleg azzal, hogy március utolsó vasárnapján 2 óráról egy órával
előrébb állítjuk az órát, október utolsó vasárnapján pedig 3 órakor 1
órával visszaállítjuk, nem spórolunk meg jelentős mennyiségű energiát.
Afrika és Ázsia több országa sem bajlódik a téli-nyári időszámítással,
de Oroszországban is eltörölték az átállást (gazdasági és egészségügyi
okok miatt), és várhatóan egyre több ország fogja követni ezt a példát.
Néhány napra felborulhat a bioritmus
Az óraátállítás megzavarhatja a bioritmust, belső óránk ugyanis nem
tud egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni. Egyén függő, de általában
néhány (7-10) nap alatt hozzászokik a szervezet az egy órás
idő-eltolódáshoz, addig azonban fáradékonyabbak lehetünk, alvászavarokat
tapasztalhatunk és átmenetileg az étkezések időpontja is felborulhat.
Különösen érintettek lehetnek a kisgyermekes családok, hiszen a
csecsemők belső órája lassabban követi a változást. A koncentráció
csökkenése miatt a balesetek kockázata is növekedhet, amit most a
hirtelen megváltozott időjárási (és út-) viszonyok is elősegíthetnek.
Kutatások szerint nemcsak az emberek, hanem az állatok is megérzik a
változást, az ő bioritmusunk is felborulhat ezekben a napokban. Érdemes
erre is odafigyelni.
Enyhíthetjük az óraátállítással járó kellemetlenségeket például
testmozgással, a pihentető alvást elősegíthetjük levendula illóolajának
párologtatásával, vagy egy csésze macskagyökértea fogyasztásával.
