Az óraátállítást elsőként az Egyesült Államokban vezették be az 1900-as évek elején, azzal a céllal, hogy energiát takarítsanak meg.
Az óraátállítással az emberek ébrenléti idejét próbálják a természetes fényviszonyokkal összhangba hozni. Ha akkor vagyunk ébren, amikor a Nap is fent van, több energiát tudunk megtakarítani.
Persze az elmúlt 100 évben sokat változtak ébrenléti szokásaink és valószínűleg azzal, hogy március utolsó vasárnapján 2 óráról egy órával előrébb állítjuk az órát, október utolsó vasárnapján pedig 3 órakor 1 órával visszaállítjuk, nem spórolunk meg jelentős mennyiségű energiát. Afrika és Ázsia több országa sem bajlódik a téli-nyári időszámítással, de Oroszországban is eltörölték az átállást (gazdasági és egészségügyi okok miatt), és várhatóan egyre több ország fogja követni ezt a példát.
Néhány napra felborulhat a bioritmus
Az óraátállítás megzavarhatja a bioritmust, belső óránk ugyanis nem tud egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni. Egyén függő, de általában néhány (7-10) nap alatt hozzászokik a szervezet az egy órás idő-eltolódáshoz, addig azonban fáradékonyabbak lehetünk, alvászavarokat tapasztalhatunk és átmenetileg az étkezések időpontja is felborulhat. Különösen érintettek lehetnek a kisgyermekes családok, hiszen a csecsemők belső órája lassabban követi a változást. A koncentráció csökkenése miatt a balesetek kockázata is növekedhet, amit most a hirtelen megváltozott időjárási (és út-) viszonyok is elősegíthetnek.
Kutatások szerint nemcsak az emberek, hanem az állatok is megérzik a változást, az ő bioritmusunk is felborulhat ezekben a napokban. Érdemes erre is odafigyelni.
Enyhíthetjük az óraátállítással járó kellemetlenségeket például testmozgással, a pihentető alvást elősegíthetjük levendula illóolajának párologtatásával, vagy egy csésze macskagyökértea fogyasztásával.
