Ijesztő jövőkép: vulkánkitörések Németországban, cunamik Angliában

Egy Londonban tartott tudományos konferencia keretében nemrégiben elhangzott, hogy a természeti katasztrófák, földrengések, vulkánkitörések, szökőárak és lavinák a jövőben gyakrabban sújthatják az emberiséget.

Kutatók szerint a természeti katasztrófák számának megnövekedése mögött, nem meglepő módon, a globális felmelegedés áll. Azonban nem közvetlenül a felmelegedés, hanem a klímaváltozás következtében a földkéregben bekövetkező változások okozzák a problémát.

Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint az átlaghőmérsékletek emelkedése révén a jégtakarók visszahúzódnak, így kisebb nyomás éri a föld kérgét, aminek következtében az - rengések, tenger alatti földcsuszamlások és esetleges szökőárak kíséretében - megemelkedik. Emellett a litoszféra tömegében bekövetkező változások a geológusok szerint a vulkáni aktivitást is befolyásolják.

A melegedés következtében olvadó gleccserek miatt az Alpok térségét lavinák, sárfolyások és árvizek fenyegethetik, míg a németeknek feltehetően erős vulkáni aktivitásra kell felkészülniük.

Emellett, a kutatók attól tartanak, hogy az úgynevezett glaciális földrengések is gyakoribbá válnak, amelyeket a hatalmas jéghegyekről lezúduló jégtömegek idéznek elő. Ezek a rendkíüli erővel bíró rengések óriási szökőárakat tudnak útnak indítani, amelyek elsősorban Chile, Új-Zéland, a kanadai Új-Foundland partvidékét veszélyeztetik a jövőben, de akár a Brit-szigetek partjaiig is elérhet egy nagyobb szökőár.

Hírek, érdekességek

Közeleg az idei ötödik hőhullám
Alig hevertük ki az augusztus elején térségünket sújtó rendkívüli meleget, a jövő hétre ismét egy újabb hőhullám lehetősége körvonalazódik.
120 éves rekordot közelített meg a hőmérséklet szerdán
Igen forró lett a szerdai nap az északkeleti határszélen. 36 foknál is melegebbet mértek, a hőmérséklet nem sokkal maradt el a közel 120 éve fennálló napi csúcstól.
Alig 40 centis a Balaton
Az elmúlt hetekben tovább apadt a Balaton, és majdnem 15 cm-re megközelítette negatív rekordját. A Velencei-tó is alig 1 méteres. Országos átlagban mintegy 3 havi a csapadékhiány.
Még nem látszik az aszály vége
A nyár folyamán egyes körzetekben ugyan bőségesen hullott csapadék, a Kárpát-medence nagyobb részén azonban a tavasz óta tart a szárazság.