Hullócsillagzápor a hét végén

Ha az időjárás is úgy akarja, a hét végén a szerencsésebbek hullócsillag vadászatra indulhatnak.

December 13-án és 14-én tetőzik a Geminidák meteorraj zápora. Földünk ugyanis ekkor elhalad át a Phaethon nevű, a Föld pályáját rendkívüli módon megközelíteni képes kisbolygóhoz tartozó törmelékhalmon. Az elmúlt években a Geminidák meteorzápora egyre intenzívebbé vált, így az idei év is ígéretesnek látszik. Az előrejelzők óránként több mint 140 meteorhullást várnak.

A Geminidák különlegessége épp az, hogy ellentétben a legtöbb meteorrajjal, nem egy üstököshöz, hanem egy kisbolygóhoz köthető. Az üstökösök rendkívül elnyúlt pályán keringenek, alapvetően fagyott gázokból és porból állnak, és anyaguk párologni kezd, amikor a Napot megközelítik. Így alakul ki az üstökös látványos csóvája, amit hullócsillagként szokás emlegetni.

A kisbolygók azonban nem ilyen felolvasztható gázanyagból állnak. Az egyik feltételezés szerint a Phaethon egy másik kisbolygóval, aszteroidával ütközött, és ennek során elvesztette anyagának nagy részét, kisebb darabok töredeztek le róla, és ezek a szemcsék alkotják a meteorrajt. Mivel azonban az ilyen ütközések a csillagászok szerint nagyon ritkák, egy másik elmélet is napvilágot látott.

E szerint a Phaethon valaha egy üstökös lehetett, nagymértékben megnyúlt pályával rendelkezett, és mindössze 1,4 év alatt megkerülte a Napot, rendkívüli mértékben megközelítve azt. A gyakori, intenzív hő-besugárzásoknak köszönhetően fokozatosan elvesztette fagyott gázanyagát, és sűrű porfelhőt bocsáthatott ki. Ez a porfelhő pedig egyre közelebb sodródott ahhoz a ponthoz, ahol bolygónk december közepe felé metszi az égitest pályáját.

Először az 1860-as években figyeltek fel a meteorzáporra, és azóta is rendszeresen visszatér a meteorraj.

Hírek, érdekességek

Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.
80-90 km/órás széllökések kísérték a hidegfrontot
Csütörtök kora este érkezett meg a hidegfront felhőzete a Kisalföldre, nyomában egyre többfelé pattantak ki zivatarok. Helyenként 80-90 km/órát meghaladó széllökéseket is okoztak.
Hirtelen árhullám Oroszországban
Rövid idő alatt szokatlanul sok eső esett Oroszország egyes vidékein, melynek következtében több folyó is kilépett a medréből. Sajnos halálos áldozatok is vannak.