Hogyan hatnak a frontok?

Ma már az időjárás-jelentés szerves részét képezi a fronthatásokról szóló híradás is. Természetes az arra vonatkozó érdeklődés, vajon milyen összefüggések lehetnek az időjárás és élettani hatásai között.

Manapság gyakran készülnek orvosmeteorológiai, humánmeteorológiai előrejelzések, amelyek az időjárás lehetséges élettani hatásait próbálják néhány napra felvázolni. Ezek a prognózisok döntő többségében a korábbi hosszú évek tapasztalatain alapulnak. Ritka, hogy orvosok ilyen jellegű célzott vizsgálatokat végeznének. Ennek ellenére az előrejelzések többnyire pontosak, mert a frontok emberi szervezetre gyakorolt hatását statisztikailag helyesen adják meg.

Az emberi test időjárás-változásokra adott reakciót két alapvető tényező határozza meg: a légkörben zajló folyamatok és a szervezetünk pillanatnyi állapota. Így az is érthetővé válik, miért reagálnak egyesek erősen, mások szinte semennyire sem az átvonuló frontokra.

Az időjárás közérzetünket befolyásoló fizikai jellemzői a hőmérséklet, a légnyomás, a szél, és a páratartalom. Ezek mellett további meteorológiai jellemzők is szerepet játszanak, például a felhőzet, illetve a napsütéses órák száma. Más tényezők, mint a légszennyezettség és a pollen-koncentráció, szintén erősen befolyásolják hangulatunkat. Ezek együttes hatása határozza meg a front-, pontosabb megfogalmazás szerint az időjárás-érzékenységet.

Az erre a tárgyra vonatkozó legkiterjedtebb vizsgálatokat a Német Orvosi Kamara végezte. 2000 óta foglalkoznak a kérdéskör minél teljesebb kidolgozásaival. Orvosmeteorológiai szempontból 13 tipikus időjárási helyzetet határoztak meg, amelyek közül 4-et tartanak élettani szempontból különösen kedvezőtlennek. Ezek a meleg-, a hideg-, és a kettősfront, valamint a ciklonok alacsony nyomású középpontja.

Magyarországon az orvosmeteorológiai kutatások még eléggé gyerekcipőben járnak. Kevés az ilyen jellegű szakirodalom, és az eltérő éghajlati viszonyok miatt a külföldi eredmények alkalmazása is csak fenntartásokkal végezhető el. 

Hírek, érdekességek

Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Zivatarokkal kísért fülledt idő
A pár napos országos hőhullámot kedden fülledt, zivatarokkal tarkított idő váltotta fel, és ezt követően sem tér vissza a kánikula.
Hófúvás tombol az országban
A tavaszias december rendkívüli hóviharokkal búcsúzik: Komlón már 30 centi hó esett, a Dunántúlon és délen is sokfelé még mindig közlekedési gondok vannak, több megyében másodfokú riasztás van érvényben hófúvás miatt. Az év utolsó napjain pedig -15 fokos fagyok jönnek.
Vihar a Balatonnál
A 2014. augusztus 27-én érkezett kettősfront átvonulása komoly zivatarok kialakulásához vezetett. A Balaton térségében peremfelhőt filmeztünk. A következő napokban már javul az idő.