Hogyan hatnak a frontok?

Ma már az időjárás-jelentés szerves részét képezi a fronthatásokról szóló híradás is. Természetes az arra vonatkozó érdeklődés, vajon milyen összefüggések lehetnek az időjárás és élettani hatásai között.

Manapság gyakran készülnek orvosmeteorológiai, humánmeteorológiai előrejelzések, amelyek az időjárás lehetséges élettani hatásait próbálják néhány napra felvázolni. Ezek a prognózisok döntő többségében a korábbi hosszú évek tapasztalatain alapulnak. Ritka, hogy orvosok ilyen jellegű célzott vizsgálatokat végeznének. Ennek ellenére az előrejelzések többnyire pontosak, mert a frontok emberi szervezetre gyakorolt hatását statisztikailag helyesen adják meg.

Az emberi test időjárás-változásokra adott reakciót két alapvető tényező határozza meg: a légkörben zajló folyamatok és a szervezetünk pillanatnyi állapota. Így az is érthetővé válik, miért reagálnak egyesek erősen, mások szinte semennyire sem az átvonuló frontokra.

Az időjárás közérzetünket befolyásoló fizikai jellemzői a hőmérséklet, a légnyomás, a szél, és a páratartalom. Ezek mellett további meteorológiai jellemzők is szerepet játszanak, például a felhőzet, illetve a napsütéses órák száma. Más tényezők, mint a légszennyezettség és a pollen-koncentráció, szintén erősen befolyásolják hangulatunkat. Ezek együttes hatása határozza meg a front-, pontosabb megfogalmazás szerint az időjárás-érzékenységet.

Az erre a tárgyra vonatkozó legkiterjedtebb vizsgálatokat a Német Orvosi Kamara végezte. 2000 óta foglalkoznak a kérdéskör minél teljesebb kidolgozásaival. Orvosmeteorológiai szempontból 13 tipikus időjárási helyzetet határoztak meg, amelyek közül 4-et tartanak élettani szempontból különösen kedvezőtlennek. Ezek a meleg-, a hideg-, és a kettősfront, valamint a ciklonok alacsony nyomású középpontja.

Magyarországon az orvosmeteorológiai kutatások még eléggé gyerekcipőben járnak. Kevés az ilyen jellegű szakirodalom, és az eltérő éghajlati viszonyok miatt a külföldi eredmények alkalmazása is csak fenntartásokkal végezhető el. 

Hírek, érdekességek

Heves zivatartevékenység a Dunántúlon
A nyugat felől érkező labilis légtömegek kiterjedt zivatarcellákat hoztak létre Szlovániában és Horvátországban. A zivatartömbök kelet, északkelet felé haladnak, az elsők már be is léptek az országba.
Egy mediterrán ciklon előterében nedves, labilis légtömegeket okoznak többfelé záport, zivatart. A főváros térségét is megközelítették gyenge intenzitású zivatarok, de rövid időn belül fel is oszlottak. Az este folyamán az északkeleti országrészben esett nagyobb csapadék, azonban újabb zivatarok jelentek meg a Dunántúlon.
Buborékokkal a felmelegedés ellen
Egy újabb geo-mérnöki ötlet: apró légbuborékok jelenthetnek megoldást a globális felmelegedésre.
Spanyolországban már érezhető a klímaváltozás
Spanyolországban emelkedik leggyorsabban az átlaghőmérséklet az északi féltekén. 1975 óta, minden 10 évben 0,5 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet.