Ha arról beszélünk, hány fok lesz az elkövetkező napokban, mindenképpen meg kell különböztetnünk a várható hőmérsékletet, és hogy ezt mi ténylegesen milyen melegnek vagy éppen hidegnek fogjuk érezni. A meteorológusok által előrejelzett hőmérséklet ugyanis a levegő felmelegedési fokának felel meg, ami azonban pozitív vagy negatív irányban akár több fokkal is eltérhet a szervezet igénybevételét kifejező, úgynevezett hőérzet hőmérséklettől. A hőérzetet a különböző meteorológiai viszonyok és emberi tényezők (úgymint nem, életkor, egészségi állapot) együttesen alakítják ki. Az alábbiakban az időjárási paraméterekről lesz szó bővebben.
Az elsődleges befolyásoló meteorológiai tényezők a szél erőssége és a levegő páratartalma. Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy szeles időben kevésbé érezzük melegnek a levegőt, mint egy szélcsendes napon.
A forró nyári időszakban a légmozgás jótékony hatását érezhetjük. Egy-egy frissítő szellő megkönnyebbülést, felüdülést hoz felhevült szervezetünk számára azáltal, hogy segíti az izzadtság elpárologtatását, és így bőrfelületünk hűtését.
Az őszi, téli hónapokban azonban épp ellenkezőleg érezzük. Szeles napokon sokkal csípősebbnek, fagyosabbnak találjuk az időt, mint azt a hőmérő higanyszála alapján várnánk. Ilyenkor ugyanis testünk körül kialakul egy vékony, a környezetnél melegebb levegőréteg, ami megvéd minket a hidegtől. Ha fúj a szél, az elsodorja ezt a védőréteget, és szervezetünknek plusz energiáiba kerül egy újabb réteg felmelegítése. Mindez azonban hiába, amennyiben a szél nem hagy alább, és ismét elfújja azt. Így végül testhőmérsékletünk lecsökken, és hidegebbnek érezzük a levegőt.
A légmozgás mellett az is fontos, hogy milyen nedvességtartalmú levegő vesz minket körül. Se a túl magas, se a túl alacsony nedvességtartalom nem egészséges az emberi szervezet számára, a legmegfelelőbb a 40-60 százalék közötti relatív páratartalom. A nyári időszakban a nagyobb, míg a téli időszakban az alacsonyabb páratartalmú helyzetek a jellemzőek.
Fülledt, nyári időben komfortérzetünk jelentősen csökkenhet, ugyanis a páradúsabb levegő megnehezíti, hogy testünkről az izzadtságcseppek elpárologjanak, így szervezetünk csak kisebb hatékonysággal tudja hűteni magát. Emiatt a ténylegesnél jóval melegebbnek érezzük a levegőt. Ugyanakkor, ha szárazabb a légtömeg, az izzadtság gyorsan elpárolog, így hőérzetünk alacsonyabb, komfortérzetünk pedig jobb lesz.
A nyár folyamán a legveszélyesebb időszakok azok, amelyek tartósan erős nappali felmelegedéssel, gyenge légmozgással és magas relatív páratartalommal párosulnak. Ilyen körülmények vezetnek az emberi szervezetet rendkívül megterhelő hőhullámok kialakulásához is.
A hideg téli napokon az alacsony páratartalmú levegőben nyálkahártyáink kiszáradhatnak, köhögési rohamok törhetnek ránk, míg nedves időben környezetünket kellemetlenül hidegebbnek érezzük.
Mindezek tekintetében érdemes tehát figyelni a meteorológiai előrejelzéseket, és nemcsak azt, hogy hány fok lesz az adott napon, hanem azt is, hogy a hőérzet szempontjából milyen idő várható.
