Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk

A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.

 

Széles körben elfogadott tény, hogy nem létezik két tökéletesen egyforma hópehely. Alexey Kljatov, orosz származású fotóművész eddig soha nem látott részletgazdagságú, nagyfelbontású képei is alátámasztják ezt az elméletet.

A hókristályok változatos alakjukat az eltérő nedvességű és hőmérsékletű keletkezési környezetüknek köszönhetik. Egyes tudósok szerint az egyszerűbb formák alacsonyabb, míg a bonyolultabb formák inkább magasabb páratartalom esetén jönnek létre. A közönséges, hatágú dendritek körülbelül -16 és -12, az üreges oszlopok -10 és -6, míg a jégtűk -6 és -4 Celsius fok közötti hőmérsékleten alakulnak ki a leggyakrabban. Sőt, az is lehetséges, hogy egy hópehely a különböző formák kombinációja lesz, ahogy áthalad a különböző hőmérsékletű légrétegeken egy felhőn belül. De egy biztos: olyan sok tényező befolyásolja egy hókristály kinézetét és formáját, hogy nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy két hópehely pontosan ugyanúgy nézzen ki.

Forrás : accuweather.com

Képek forrása: Alexey Kljatov / accuweather.com

Hírek, érdekességek

Veszélyben Mexikó vízkészletei
Mexikót az elmúlt 70 év legsúlyosabb aszálya sújtotta idén, becslések szerint mintegy 1,16 milliárd dollárnyi (223 milliárd forint) kárt okozva. A vízügyi hatóságok szerint 2010-ben Mexikó kritikus mértékű vízkészlet csökkenéssel nézhet szembe.
Pénteken rajtol a 41. Kékszalag vitorlásverseny
Európa leghosszabb távú tókerülő versenyén a hajók – a széljárástól függően – kb. 200 kilométert tesznek meg. Az 1934 óta 41-ik alkalommal megrendezésre kerülő verseny július 3-án reggel 9 órakor rajtol Balatonfüredről.
Horvátország zivataros, Görögországban forróság
Július második hetében javában benne vagyunk a nyaralószezonban. Ha Horvátországba készülsz nyaralni, készülj fel a zivatarokra, Görögországban viszont tikkasztó meleg vár.
Éghajlatváltozás és ultraibolya sugárzás
Egy nemrégiben napvilágot látott cikk szerzői szerint az éghajlatváltozás hatására meg fog változni az ózon földi eloszlása. Ennek következtében a déli féltekén várhatóan erősödni, míg az északi féltekén csökkenni fog az ultraibolya sugárzás.