Forróság a Balkánon és Kelet-Európában

Hétfőn még a Kárpát-medencében is közel rekordokat döntögető meleg volt, de egy hidegfront véget vetett a hőhullámnak. A Balkán-félszigeten és tőlünk keletre viszont tovább tombol a hőség.

Hétfőn 39,7 fokkal az idei nyár eddigi legforróbb napját élhettük meg, a hivatalos adatok szerint Pakson volt ilyen meleg. Sőt, a Budapesten aznapra vonatkozó érték még sosem volt ilyen magas a mérések óta, a fővárosban 37,7 fokkal új csúcs született. Keddre virradóra egy hidegfront érkezett, mely véget vetett az immáron negyedik hőhullámnak, felfrissült a levegő.

Tőlünk délre és keletre viszont nem voltak ilyen szerencsések: a Balkán-félszigeten és a Kelet-európai-síkságon továbbra is tikkasztó a helyzet: szerdán Európa legforróbb pontja Albániában volt, ahol Gjirokastra városban kereken 42 fokot mértek. De a görög főváros, Athén sem marad le: 41,8 fokkal övé az "ezüstérem". Emellett Oroszországban, Olaszországban, Máltán, Macedóniában, Bulgáriában, Bosznia-Hercegovinában, Törökországban és Kazahsztánban is többfelé túlszárnyalta a 40 fokot a csúcshőmérséklet, az éppen arrafelé nyaralók tehát nem panaszkodhatnak az időjárásra. 

Az előrejelzések szerint néhány napon belül arrafelé is mérséklődik a nagy meleg, de folytatódik a nyári idő.

Nálunk viszont egy magassági hidegcsepp hatására hétfőn reggel nem egy helyen akár 5 fok köré is hűlhet a levegő - az egy héttel azelőtti közel 40 fokhoz képest tehát jócskán ingadozik a hőmérséklet.

Fotó: Csejtei Nusi

Hírek, érdekességek

A savas óceánok veszélyeztetik a fiatal korallokat
A globális felmelegedés következtében az óceánokban egyre több szén-dioxid tárolódik el, ami ezért egyre savasabbá válik. Ez a változás veszélyezteti a fiatal korallzátonyokat Florida közelében és az egész Karib-tengeren.
A vulkáni por lenne a megoldás?
A brit Royal Society az utóbbi időben nagy energiákat fordít vulkánkitörések szimulációjára, ugyanis a klímaváltozás problémájának egy lehetséges megoldását a vulkáni hamu hőmérséklet-csökkentő hatásában látják.
Hidegebb telek várnak ránk a klímaváltozás miatt
Egy napokban megjelent tanulmány szerint, a globális klímaváltozás Földünk északi féltekén hozzájárulhat a hidegebb telek előfordulásához. Miként fordulhat ez elő?
Drasztikus melegedés az Északi-sarkon
A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázkibocsátás következtében az Északi-sarkvidék hőmérséklete az elmúlt évtizedben 2000 éves rekordot döntött. Ez teljesen ellentétes a természetes hűtési folyamatokkal, amelyek már több mint 4 ezer éve tartanak.