Floridáig utazott a szaharai homok

A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.

A szaharai porszemcsék általában korlátozzák a trópusi
ciklonok fejlődését, és nagy koncentráció esetén szürkés színűre változtatják
az égboltot. Ugyanakkor gyönyörű naplementéket is okoznak, vörösre festve az
eget, ahogy a napsugarakat minden irányba szórják.


A NASA 2009-es műholdképén szintén egy, az Atlanti-óceánt átszelő
sivatagi homokfelhő látható, amely elérte a Kis-Antillákat.

(earthobservatory.nasa.gov)

A Föld legnagyobb homoksivatagának vidékén az északkeleti
passzátszelek gyakran elég erősek ahhoz, hogy felkapják a laza homokszemcséket.
A kisebbek pedig hosszú utat tehetnek meg a légkörben 3-5 ezer méteres
magasságban utazva.

A Szahara homokja olykor Európában, azon belül a
Kárpát-medencébe is elér. Legutóbb június végén-július elején, a hőhullám idején volt jelen
a hazai légtérben.

Hírek, érdekességek

Folyóinkat, tavainkat is érinti a szárazság
A Tisza több mérőállomásán közel rekord alacsony a vízszint, a Balatonnál alig fél méter az átlagmagasság. A Velencei-tó vízszintje is átlag alatti, míg a Fertő-tavon jobb a helyzet.
Az év eddigi legmelegebb napja lehet
Hétfőn éri el csúcspontját a pár napja tartó meleg: az ország nagy részén ekkor 35 fok feletti hőmérsékleteket mérhetünk.
Felhőszakadások áztatták vasárnap az országot
Vasárnap heves zivatarok vonultak át az országon, melyeket bőséges csapadék és szélviharok kísértek.
Sosem volt ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken
A napokban véget ért az olvadás az Északi-sarkon, ahol idén minden korábbinál kisebbre zsugorodott a jégtakaró.