Erős napkitörést figyeltek meg

2014 első jelentős napkitörését regisztrálta a NASA közép-európai idő szerint kedden este, a plazmafelhő pedig csütörtökön reggel érte el a Földet.

2014. január 7-én este egy gyenge, M7,2-es erősségű napkitörés zajlott le, amit nem sokkal később egy erősnek számító, X1,2-es követett. A mintegy 1500 km/s sebességgel száguldó protonok sokasága közép-európai idő szerint csütörtökön reggel érte el bolygónkat, a legerősebb hatással pedig aznap délelőtt volt kontinensünk felett.

A napkitörés nem ritka jelenség a csillagunk felszínén, és az ilyenkor a világűrbe kerülő töltött részecskék árama gyakran eléri a Földet is. A Föld mágneses mezeje a napkorona anyagának (ez az anyag éri el ilyenkor bolygónkat) nagy részétől megvéd, és ezek nem jutnak le a felszínre. Azonban nem ritka, hogy az érkező röntgen- és gamma-sugárzás zavart okoz a műholdak és az útjába kerülő űrhajók működésében, illetve a nagyobb magasságokban repülő pilóták szervezetére is hathat. A felszínen tehát az emberi szervezetre nem gyakorol nagyobb hatást a legfrissebb ismeretek szerint, azonban egyes fokozottan érzékeny emberek megérezhetik az erős napkitöréseket.

A kitörésekkel rádiófrekvenciás elektromágneses sugárzás is együtt jár, ez pedig a földi rádiós kommunikációt, valamint a radarok működését is befolyásolhatja. 

A fotó egy korábbi sarki fényt ábrázol Finnországból

(lovethesepics.com)

Nagyon szép jelenség is köthető az ilyenkor a magnetoszférában kialakuló mágneses viharokhoz, ez pedig a sarki fény, vagy más néven aurora borealis. Várhatóan most is megcsodálhatják a Földnek szerencsésebb tájain élők, a szakemberek szerint Európában is szokatlanul délre húzódhat a sarki fény látványának lehetősége. 

 

Január 10-re virradó éjjel kedvező időjárási körülmények mellett a Dél-Angliát, Franciaország északi részét, Belgiumot, Közép-Németországot, Észak-Csehországot, Dél-Lengyelországot és Észak-Ukrajnát összekötő képzeletbeli vonaltól északabbra lehet majd megfigyelni a sarki fényt, ami színpompás fényjátékot eredményezhet az említett térségben. 

Hírek, érdekességek

Csak most kezdődik a tavasz Moszkvában
Április első felében többször visszatért a tél az orosz fővárosba, még szerdán is előfordult havas eső a térségben. A hónap végén azonban megérkezik az igazi tavasz.
Magyarországon a legkorábbi regisztrált hőségnap éppen április nyolcadikára esett. Sok-sok évtizeddel ezelőtt Szegeden lépte át ilyen korán a hőmérséklet a harminc fokot.
Fagyveszélyes hajnalok jönnek Közép-Európában
A kontinens középső részén a következő hajnalokon többfelé fordulhat elő talaj menti fagy, sőt helyenként a lombok szintjén is nulla fok alá csökkenhet a hőmérséklet.
Erős viharok tépázták meg Kína délkeleti tartományait
Heves viharok alakultak ki Kína délkeleti tartományainál, ahol az orkán erejű széllökések és a jégeső jelentős károkat okoztak.