A Csendes-óceáni szigeteknél a lét a tét

Az Oxfam nemzetközi segélyszervezet szerint, a fejlett országoknak sürgősen cselekedniük kell, hogy segíthessenek a csendes-óceáni szigetek lakóinak megbirkózni a klímaváltozással.

A klímaváltozás okozta tengerszint emelkedés miatt, 2050-re a Csendes-óceán Ázsiához közeli szigetein közel 75 millió ember kényszerülhet rá, hogy elhagyja az otthonát.

Barry Coates, az Oxfam új-zélandi igazgatója szerint az éghajlatváltozás kihatással lehet a csendes-óceáni térség anyagi helyzetére, illetve befolyásolhatja a térség fejlődését is. Az azonnali cselekvés hiányban a szegényebb országokban a fejlődést felváltja a folyamatos gazdasági hanyatlás.

A korallzátonyok és az olyan kis szigeteket mint amilyen Tuvalu, Kiribati és a Marshall-szigetek kiváltképp sérülékenyek. Ezen szigetek területének nagy része olyan egyedülálló korall-atollokon helyezkedik el, amelyek gyakran csak két-három méterrel emelkednek a tengerszint fölé. Koroll-atolloknak nevezik a korallzátonyokból felépülő, gyűrű alakú szigeteket vagy szigetcsoportokat, amelyek a tengeri vulkánok körül keletkeznek.

A klímaváltozás várható következményei között szerepelnek az egyre hevesebb viharok, az egyre erősebb trópusi ciklonok, a talaj erózió és a tengerpartok pusztulása. A tudósok olyan egészségügyi kockázatoktól is tartanak mint a malária vagy a trópusi náthaláz elterjedése.

Ha a gazdag, fejlett országok, mint amilyen Ausztrália és Új-Zéland is, nem tesznek sürgős lépéseket az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklésére, számos csendes-óceáni sziget lakhatatlanná válik.

A gazdaságilag fejlett országoknak 2020-ra legkevesebb 40 százalékkal, 2050-re pedig legalább 95 százalékkal kellene csökkenteniük károsanyag-kibocsátásukat, hogy a katasztrofális klímaváltozás elkerülhető legyen. Az Oxfam becslése szerint ehhez az országoknak évente 150 milliárd dollár ráfordításra lenne szükségük.

A cikkajánló kép forrása: abcnews.go.com

Hírek, érdekességek

Egyre frissebb idő
A hétfői forróságot követően észak felől több hullámban hűvösebb levegő érkezik a Kárpát-medencébe. A délutáni hőmérsékletek a hét második részében, a hétvége felé 25 fok környékén alakulnak.
A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?
Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.
Kármán-örvény és glória a Csendes-óceán felett
Június 20-án egy festői látványt örökített meg a NASA Aqua műholdja a Csendes-óceán felett. A stratocumulus felhőszőnyegen Kármán-örvények és glóriák alakultak ki. Műholdkép.
Folyóinkat, tavainkat is érinti a szárazság
A Tisza több mérőállomásán közel rekord alacsony a vízszint, a Balatonnál alig fél méter az átlagmagasság. A Velencei-tó vízszintje is átlag alatti, míg a Fertő-tavon jobb a helyzet.