Beltereink szennyezettsége

A legújabb kutatások szerint a zárt terek levegője, kétszer, vagy akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a szabadban belélegzett. Sajnos a beltéri szennyezettség nem feltétlenül az a fajta, amit érzékelni lehet.

A szakemberek évek óta a kültéri levegőszennyezettség egészségkárosító hatásaira koncentrálnak. Csak nemrég fedezték fel, hogy a gyenge beltéri levegőminőség is kockázati tényező a lakosság egészségi állapotára nézve.

Tény, hogy a beltéri szennyezettség az első öt egészségkárosító hatás közé sorolható. A belterek fő szennyezőanyaga a színtelen, szagtalan, radioaktív nemesgáz, a radon, melynek természetes forrása a talajban, kőzetekben található rádium. A radioaktív háttérsugárzás negyven százalékát a radon, és rövid felezési idejű bomlástermékei okozzák. Ezen bomlástermékek megtapadnak a levegőben lebegő aeroszol részecskéken, majd a levegőt belélegezve a tüdő falán. Minél több aeroszol van a levegőben, annál nagyobb lesz a sugárterhelés, így a dohányzás itt is jelentős kockázati tényező, hiszen a dohányfüst aeroszolt juttat a közvetlen környezetünk légterébe. A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon a cigaretta után a második helyen áll.

Otthonainkban a radon koncentráció a ház alatti talajtól, az épület anyagától, szerkezetétől, a háztartási víztől, a légkondicionálók tervezésétől, az időjárástól, illetve a lakók életvitelétől függhet. A repedezett talajból könnyen beszivároghat a radon a lakótérbe a nem megfelelően szigetelt otthonok esetében, illetve az alápincézetlen lakóterek esetében, ahol a szoba aljzata érintkezik a radon forrást jelentő talajjal. A veszély rendszeres szellőztetéssel jelentősen csökkenthető.

Hírek, érdekességek

Újra itt a kánikula
A héten a Kárpát-medence területére megérkezik az idei második hőhullám, melynek köszönhetően a hétvégén már 32, 35 között várhatóak a maximum hőmérsékletek.
Hűvös júniusi napok
Jóval hidegebb volt az elmúlt napokban, mint egy átlagos nyári napon, ugyanis néhány napon keresztül egy hidegfront felhőzete befolyásolta hazánk időjárását.
Tavaszi napéjegyenlőség pénteken
Idén március 20-ára esik a napéjegyenlőség, amely egyben a csillagászati tavasz kezdetét is jelenti az északi féltekén.Érdekesség, hogy ezen a napon napfogyatkozást is megfigyelhetünk hazánkból!
Meddig lesz még ilyen meleg?!
Szerdán, augusztus 5-én kezdődött 2015 negyedik hőhulláma, amit sokan nagyon nehezen, és egyre nehezebben viselnek. Felmerül a kérdés: meddig tart még ez a nagy meleg?