A Bakony magasabb, mint a Mátra?!

Érdekes jelenség a Kárpát-medencét napok óta megülő hideg légpárna: néha előfordul, hogy adott időben egy alacsonyabb hegycsúcs kilátszik belőle, egy magasabb pedig nem. Így volt ez ma is.

Hazánk időjárását a napok óta a Kárpát-medencében tartósan megülő hideg légpárna határozza meg. Míg hétvégén a felszín közelében szürke, borongós, helyenként ködös volt az idő egész nap, addig a legmagasabb hegycsúcsokon szikrázó napsütésnek és kék égnek örülhettek a kirándulók. Igen ám, de a hidegpárna magassága térben és időben is folyamatosan változik: ma délelőtt a ködfelhő a Dunántúlon alacsonyabban helyezkedett el, mint keleten, így fordulhatott elő, hogy a hétvégével ellentétben ma délelőtt a Dunántúli-középhegység és a Börzsöny legmagasabb csúcsai – például a Kab-hegy (599 méter), a Pilis-tető (756 méter) és a Nagy-Hideg-hegy (864 méter) – a felhők fölött voltak; míg a Mátra és a Bükk csúcsai – például a Galya-tető (964 méter) és a Kékes (1014 méter) – benne maradtak a ködfelhőben.

Az ICI Interaktív Meteorológia nagy-hideg-hegyi (balra) és galyatetői (jobbra) webkamerájának képe 2013. december 16. 11:00-kor. A Börzsöny legmagasabb csúcsa még kiemelkedik a hidegpárna sűrű, tejfehér felhőtakarója fölé, de a Mátrában lévő hegycsúcsot teljesen ellepi a ködfelhő.

 

A magyarországi kivágatú, 2013. december 16. 11:00-kor készült műholdképen jól látszik, hogy a Dunántúli-középhegység és a Börzsöny legmagasabb csúcsai kilátszanak a Kárpát-medencét ellepő felhőtakaróból, míg a Mátra és a Bükk csúcsai – noha azok magasabbak – már nem. (Forrás: sat24.com)

Hírek, érdekességek

Pénteken rajtol a 41. Kékszalag vitorlásverseny
Európa leghosszabb távú tókerülő versenyén a hajók – a széljárástól függően – kb. 200 kilométert tesznek meg. Az 1934 óta 41-ik alkalommal megrendezésre kerülő verseny július 3-án reggel 9 órakor rajtol Balatonfüredről.
Horvátország zivataros, Görögországban forróság
Július második hetében javában benne vagyunk a nyaralószezonban. Ha Horvátországba készülsz nyaralni, készülj fel a zivatarokra, Görögországban viszont tikkasztó meleg vár.
Veszélyben Mexikó vízkészletei
Mexikót az elmúlt 70 év legsúlyosabb aszálya sújtotta idén, becslések szerint mintegy 1,16 milliárd dollárnyi (223 milliárd forint) kárt okozva. A vízügyi hatóságok szerint 2010-ben Mexikó kritikus mértékű vízkészlet csökkenéssel nézhet szembe.
Éghajlatváltozás és ultraibolya sugárzás
Egy nemrégiben napvilágot látott cikk szerzői szerint az éghajlatváltozás hatására meg fog változni az ózon földi eloszlása. Ennek következtében a déli féltekén várhatóan erősödni, míg az északi féltekén csökkenni fog az ultraibolya sugárzás.