A Bakony magasabb, mint a Mátra?!

Érdekes jelenség a Kárpát-medencét napok óta megülő hideg légpárna: néha előfordul, hogy adott időben egy alacsonyabb hegycsúcs kilátszik belőle, egy magasabb pedig nem. Így volt ez ma is.

Hazánk időjárását a napok óta a Kárpát-medencében tartósan megülő hideg légpárna határozza meg. Míg hétvégén a felszín közelében szürke, borongós, helyenként ködös volt az idő egész nap, addig a legmagasabb hegycsúcsokon szikrázó napsütésnek és kék égnek örülhettek a kirándulók. Igen ám, de a hidegpárna magassága térben és időben is folyamatosan változik: ma délelőtt a ködfelhő a Dunántúlon alacsonyabban helyezkedett el, mint keleten, így fordulhatott elő, hogy a hétvégével ellentétben ma délelőtt a Dunántúli-középhegység és a Börzsöny legmagasabb csúcsai – például a Kab-hegy (599 méter), a Pilis-tető (756 méter) és a Nagy-Hideg-hegy (864 méter) – a felhők fölött voltak; míg a Mátra és a Bükk csúcsai – például a Galya-tető (964 méter) és a Kékes (1014 méter) – benne maradtak a ködfelhőben.

Az ICI Interaktív Meteorológia nagy-hideg-hegyi (balra) és galyatetői (jobbra) webkamerájának képe 2013. december 16. 11:00-kor. A Börzsöny legmagasabb csúcsa még kiemelkedik a hidegpárna sűrű, tejfehér felhőtakarója fölé, de a Mátrában lévő hegycsúcsot teljesen ellepi a ködfelhő.

 

A magyarországi kivágatú, 2013. december 16. 11:00-kor készült műholdképen jól látszik, hogy a Dunántúli-középhegység és a Börzsöny legmagasabb csúcsai kilátszanak a Kárpát-medencét ellepő felhőtakaróból, míg a Mátra és a Bükk csúcsai – noha azok magasabbak – már nem. (Forrás: sat24.com)

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!