Az extrém hőmérséklet-csökkenés hatásai a szervezetre

Miközben október 8-án Budapesten még rekord magasságokba kúszott a hőmérő higanyszála, egy hétre rá, 14-én már rekord hideget mutattak a műszerek. Egy hét leforgása alatt közel 20 fokkal esett vissza a hőmérséklet. Ez a nagy hőingás rendkívül megterhelheti a szervezetet.

A hirtelen téliesre fordult idő egyfelől nagymértékben befolyásolja kedélyállapotunkat és teljesítőképeeségünket. Az egyre rövidülő nappalok, a kevés napfény különösen ebben az esős, borongós időben negatívan hathat közérzetünkre. Nehezebben kelünk ki az ágyból, hangulatunk is rosszabbra fordul, főként, ahogy esernyőnket szorongatva kilépünk a hideg, szeles utcára.

A fáradékonyság és bágyadtság-érzet, illetve annak hátterében, hogy tovább tart kikászálódni az ágyból, egy, a tobozmirigyben termelődő hormon nagy mennyiségű jelenléte is állhat. A melatonin az alvási-ébrenléti ciklus szabályozásában tölt be fontos szerepet. A hormont a természetes fénymennyiség csökkenésekor fokozottan kezdi el termelni a szervezet, míg fény jelenlétében a termelés leáll. A melatonin a mély alvást segíti elő, ugyanakkor a téli félévben a korai sötétedés révén koncentráltan van jelen szervezetünkben, és emiatt fáradékonyabbnak érezhetjük magunkat a megszokottnál - de természetesen a vitaminhiány is szerepet játszhat a megnövekedett alvásigény kialakulásában.

A fény hiánya súlyos esetben az arra hajlamosaknál szezonális depressziót is kiválthat, ami ősszel-télen kezdődik és tavaszig eltart. Ilyenkor az illető lehangoltnak, idegesnek érzi magát, képtelen a feladataira koncentrálni, és elzárkózik a külvilágtól. További tünet a megnövekedett étvágy, különösen a szénhidrátok iránt, valamint állandó tompa fájdalom a végtagokban.

A betegség alternatív kezelési módja az úgynevezett fényterápia alkalmazása. Ennek során különböző színű fényekkel világítják meg a testet lézerek vagy floureszkáló lámpák segítségével, aminek hatására a hangulat pozitív irányba tolódik el.

A panaszokat enyhíthetjük, megelőzhetjük, ha odafigyelünk táplálkozásunkra. Egyrészt fogyasszunk vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, másrészt ne mellőzzük teljesen a szénhidrátokat, mert hiányukban agyunk nem jut elegendő energiához, ami negatívan hat hangulatunkra, teljesítőképességünkre. Teljes kiőrlésű gabonaféléket válasszunk! A szerotonin segít kedélyállapotunk javításában, ez megtalálható például a banánban, a paradicsomban, a padlizsánban, a dióban és a csokoládéban. Iktassuk be őket étrendünkbe, de a banánnal és a csokoládéval csak mértékletesen bánjunk. Szintén jótékony hatású lehet hüvelyesek, zöldfőzelékek fogyasztása.

A napos órák számának csökkenése mellett a hideg idő beköszönte már önmagában is megterheli a szervezetet, főként az idősebb korosztály képviselőinek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek kell fokozottan odafigyelniük az őszi-téli időszakban. Múlt héten még bőven 20 fok feletti hőmérsékletek uralkodtak, jelenleg azonban már a 10 fokot is alig éri el a csúcshőmérséklet. Mindössze néhány nap alatt közel 20 fokkal esett vissza a hőmérséklet, és szinte téli idő köszöntött be. Ez a hirtelen hőmérséklet-csökkenés rendkívül megterhelő lehet. Egyrészt felerősödhetnek az ízületi és izomfájdalmak, a reumás betegek merevebbnek érezhetik ízületeiket, nehézkessé váltak a mozgás, másrészt megemelkedik a szív- és keringési megbetegedégek kockázata. Ez utóbbi jelenség oka, hogy testünk a hidegre a kisebb vérerek összehúzásával reagál, emiatt a szívnek nagyobb erőt kell kifejteni, hogy a szűkebb ércsatornákon keresztül áramoljon a vér. Egy már eleve beteg szív ezt nem biztos, hogy kibírja.

Az alacsonyabb hőmérsékletek a vér összetételét is megváltoztatják. A vérben található vörösvérsejtek és vérlemezkék száma, valamint a koleszterin szint megemelkedik a hidegebb időben, ezáltal besűrűsödik a vér - egyes vizsgálatok szerint akár 21 százalékkal is sűrűbbé válhat. Ez megnöveli az agyban, a szívben és a tüdőben található erek elzáródásának - stroke, szívroham, tüdőembólia - kockázatát.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!