Aurora szezon

A gyenge naptevékenység ellenére idén is láthatunk szép sarki fényeket.

A sarki fény a Föld északi (aurora borealis) és déli (aurora australis) sarkán a légkörbe jutó töltött részecskék által keltett látványos, színes fényjelenség. Leginkább március-április és szeptember-október hónapokban figyelhető meg.

A töltött részecskék főleg a Napból áramlanak felénk, kisebb hányadukat a Naprendszeren kívülről érkezett részecskék teszik ki. A töltött részecskék a mágneses pólusok körüli tartományban jutnak be a légkörbe. A részecskék, amikor a légkör atomjaival ütköznek, ionizálják és gerjesztik az azokat. A gerjesztett atomok igyekeznek alapállapotukba visszatérni, ekkor fényt sugároznak ki. A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű. Az oxigént zöld és vörös, a nitrogénmolekulákat ibolyaszínben láthatjuk megjelenni. A jelenség 80-1000 km magasságban fordul elő, de leggyakrabban 100 km magasságban figyelhető meg.

Műholdfelvételeken látható, hogy a jelenség fénygyűrűként veszi körül a mágneses pólust. Erős naptevékenység, mágneses viharok idején kissé megváltozik a magnetoszféra szerkezete, ilyenkor a sarki fény alacsonyabb szélességi körökön, így nagyon ritkán Magyarországon is megfigyelhető. Jelenleg a gyenge naptevékenység miatt, természetesen hiába kémlelnénk az eget itthonról. Az északi országokban azonban ez év szeptemberében már több fényjelenséget is megörökíthettek a fotósok:

Hírek, érdekességek

Szupertájfun Japán mellett
A Sanba nevű trópusi vihar a Csendes-óceánon tombol, Okinawa szigetét és Dél-Koreát veszélyezteti.
Augusztusi hó a Magas-Tátrában
A múlt pénteken és szombaton havas eső, sőt hódara is hullott a Lomnici-csúcson, ami– bár nem számít extrémnek -, nem mindennapi esemény augusztusban.
Az átlagosnál melegebb eddig 2012
A napi átlaghőmérsékleteket tekintve az idén a február kivételével eddig minden hónapban melegebb volt hazánkban, mint a 30 éves klímaátlag.
Alig van hidegebb Izlandon a Dunántúlnál
Európa keleti felén makacsul tartja magát a nyár, másutt őszire fordult az idő. A kettősség határainkon belül is él, majdnem 20 fok a különbség. Izlandon sincs sokkal hidegebb, mint a Dunántúlon.