Aurora szezon

A gyenge naptevékenység ellenére idén is láthatunk szép sarki fényeket.

A sarki fény a Föld északi (aurora borealis) és déli (aurora australis) sarkán a légkörbe jutó töltött részecskék által keltett látványos, színes fényjelenség. Leginkább március-április és szeptember-október hónapokban figyelhető meg.

A töltött részecskék főleg a Napból áramlanak felénk, kisebb hányadukat a Naprendszeren kívülről érkezett részecskék teszik ki. A töltött részecskék a mágneses pólusok körüli tartományban jutnak be a légkörbe. A részecskék, amikor a légkör atomjaival ütköznek, ionizálják és gerjesztik az azokat. A gerjesztett atomok igyekeznek alapállapotukba visszatérni, ekkor fényt sugároznak ki. A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű. Az oxigént zöld és vörös, a nitrogénmolekulákat ibolyaszínben láthatjuk megjelenni. A jelenség 80-1000 km magasságban fordul elő, de leggyakrabban 100 km magasságban figyelhető meg.

Műholdfelvételeken látható, hogy a jelenség fénygyűrűként veszi körül a mágneses pólust. Erős naptevékenység, mágneses viharok idején kissé megváltozik a magnetoszféra szerkezete, ilyenkor a sarki fény alacsonyabb szélességi körökön, így nagyon ritkán Magyarországon is megfigyelhető. Jelenleg a gyenge naptevékenység miatt, természetesen hiába kémlelnénk az eget itthonról. Az északi országokban azonban ez év szeptemberében már több fényjelenséget is megörökíthettek a fotósok:

Hírek, érdekességek

A hétvége ködfoltokat is tartogat
Frontmentes pár nap áll előttünk, de ez sajnos nem jelent mindenhol zavartalan napsütést.
Rekord gyenge volt az idei atlanti hurrikánszezon
A 2013-as volt az elmúlt 30 év legkevésbé aktív hurrikánszezonja. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az idei elvárásokat, és az azokat megcáfoló gyenge szezon okait.
Erős napkitörést figyeltek meg
2014 első jelentős napkitörését regisztrálta a NASA közép-európai idő szerint kedden este, a plazmafelhő pedig csütörtökön reggel érte el a Földet.
Christian Északnyugat-Európában tombol
Évek óta nem látott vihar söpör végig Európa északnyugati részén. Főként az orkán erejű, helyenként 180-190 km/órás lökésekkel járó szél okoz komoly károkat az Északi-tenger partján fekvő országokban.