Aurora szezon

A gyenge naptevékenység ellenére idén is láthatunk szép sarki fényeket.

A sarki fény a Föld északi (aurora borealis) és déli (aurora australis) sarkán a légkörbe jutó töltött részecskék által keltett látványos, színes fényjelenség. Leginkább március-április és szeptember-október hónapokban figyelhető meg.

A töltött részecskék főleg a Napból áramlanak felénk, kisebb hányadukat a Naprendszeren kívülről érkezett részecskék teszik ki. A töltött részecskék a mágneses pólusok körüli tartományban jutnak be a légkörbe. A részecskék, amikor a légkör atomjaival ütköznek, ionizálják és gerjesztik az azokat. A gerjesztett atomok igyekeznek alapállapotukba visszatérni, ekkor fényt sugároznak ki. A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű. Az oxigént zöld és vörös, a nitrogénmolekulákat ibolyaszínben láthatjuk megjelenni. A jelenség 80-1000 km magasságban fordul elő, de leggyakrabban 100 km magasságban figyelhető meg.

Műholdfelvételeken látható, hogy a jelenség fénygyűrűként veszi körül a mágneses pólust. Erős naptevékenység, mágneses viharok idején kissé megváltozik a magnetoszféra szerkezete, ilyenkor a sarki fény alacsonyabb szélességi körökön, így nagyon ritkán Magyarországon is megfigyelhető. Jelenleg a gyenge naptevékenység miatt, természetesen hiába kémlelnénk az eget itthonról. Az északi országokban azonban ez év szeptemberében már több fényjelenséget is megörökíthettek a fotósok:

Hírek, érdekességek

Élelmiszerhiányt okozhat Nepálban a klímaváltozás
A globális klímaváltozás és a gabonatermesztésre kifejtett hatásainak következtében nepáli emberek millióinak élelmiszerkészletei kerülhetnek veszélybe.
Indonézia kiaknázná a vulkáni energiát
Indonézia azt tűzte ki célul, hogy a környező vulkánokban rejlő energiát kihasználva, világelsővé lépjen elő a geotermikus energia terén.
A vulkáni por lenne a megoldás?
A brit Royal Society az utóbbi időben nagy energiákat fordít vulkánkitörések szimulációjára, ugyanis a klímaváltozás problémájának egy lehetséges megoldását a vulkáni hamu hőmérséklet-csökkentő hatásában látják.
A klímaváltozás okozta a gyapjas mamutok vesztét
A gyapjas mamutok kihalását nem az emberi vadászat okozta. Egy új tanulmány szerint a füves területek csökkenése miatt tűntek el ezek az állatok a Föld színéről.