110 fok volt a földi hőmérséklet-különbség

Szerdán a legmelegebbet Afrikában mérték 46 fok feletti perzselő hőséggel, miközben az Antarktiszon -65 fok alatt marad a csúcsérték. Kontinensünkön kevéssel 30 fok fölött alakult a maximum.

Április 13-án, szerdán bolygónk legmelegebb pontja az Afrika északnyugati részén, Mauritániában található Kiffa települése volt, ahol a rendkívül száraz időben a hajnali 26 fokos minimum értékről 46,4 fokig emelkedett a hőmérséklet. Ez volt az elmúlt egy hónap legmelegebb napja az afrikai városban, ám a forró égövi, félsivatagos éghajlattal rendelkező településen a 40 fok fölötti csúcsértékek általánosnak mondhatók az évnek ebben a szakában.

Eközben az Antarktiszon fekvő Vosztok állomáson mindössze -65,5 fokot mutatott a hőmérő a legmelegebb órákban, ami alig 2 fokkal volt több a minimumnál. Bár ez volt az elmúlt 30 nap leghidegebb 24 órája, a napi középhőmérséklet így is mintegy két és fél fokkal volt magasabb az évszakos átlagnál a déli földrészen.

Az európai kontinens tegnapi csúcstartója a Spanyolországban, Sevillától mintegy 60 km-re található Móron de la Frontera városa volt, ahol a derült időben 30,6 fokig kúszott a hőmérő higanyszála. Közvetlenül utána állt a dobogón Córdoba és Sevilla városa 30,5 fokkal. Ez mintegy 6-8 fokkal volt magasabb az áprilisban a térségben megszokott maximumnál.

A hajnali legalacsonyabb minimumot pedig Grönlandon mérték a Danmarkshavn-i meteorológiai állomáson, ahol -28,3 fokig hűlt a levegő - ez pár fokkal átlag alattinak mondható. Az északi szigetet és a magashegységeket leszámítva azonban jóval enyhébben alakult a szerda hajnal, hiszen a síkvidéken a leghidegebbet, -9,2 fokot az Északi-sarkkör közelében fekvő oroszországi Pjalicán mérték.

Hírek, érdekességek

Szélviharral, bőséges csapadékkal jön a sarkvidéki levegő
Az ünnepi hétvégére elárasztja a sarkvidéki levegő a Kárpát-medencét, a szél is viharossá fokozódik. Az esőt egyre többfelé havazás váltja fel.
A mediterrán ciklonok nemcsak a Kárpát-medencébe hoztak kiadós csapadékot, de Európa déli felét is heves esőkkel áztatták. Athén és Catania városaiban hömpölygött az ár. Közben az Etna is kitört.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.
Ismét ugrásszerűen nőtt a belvízi elöntés
Már bő 60 ezer hektárt érint országosan a belvíz. Noha még nincs vége a márciusnak, már több helyen lehullott két-háromhavi csapadék, és a csapadékos időszak folytatódik.