Óceánok és klímaváltozás

A klímaváltozást az üvegházhatású gázok, azon belül is elsősorban a szén-dioxid légköri koncentrációjának megnövekedésével szokás összefüggésbe hozni. A szén-dioxid amellett, hogy szerepet játszik a Föld átlaghőmérsékletének emelkedésében, az óceánok elsavasodását is előidézi.

Az óceánok a légköri szén-dioxid természetes nyelői. A levegőben található szén-dioxid gáz egy része beoldódik a tengerek vízébe, így kerülve ki az atmoszférából. Az óceánba kerülő szén-dioxid aztán reakcióba lép a vízmolekulákkal, szénsavat hozva létre. A folyamat hatására a tengervíz kémhatása savas irányba tolódik el. Ahogy egyre több szén-dioxid kerül a légkörbe, úgy egyre nagyobb mennyiség oldódik be az óceánokba is, így azok egyre savasabbá válnak.

A megfigyelések szerint az ipari forradalom óta mintegy 30 százalékkal nőtt meg a világóceánok savtartalma.

A savasabb kémhatás károsítja többek között a kagylók héját, a korallokat, illetve minden olyan élőlényt, amely valamifajta meszes vázzal rendelkezik.

Érdekesség, hogy a tudósok épp az óceánok szén-dioxid elnyelő tulajdonságában látják a globális felmelegedés problémájának egy lehetséges megoldását. Egyes kutatók ugyanis azon dolgoznak, hogy megvalósítsák a szén-dioxid tengerben történő tárolását. Mindezt úgy próbálják elérni, hogy a szén-dioxid gázt lefagyasztják, és a létrejött szárazjég tömböket küldenék le rakéták segítségével az óceánfenékre. Ebben az esetben a szén-dioxid nem, illetve csak kismértékben reagál el savvá a vízzel, hiszen nem gáz formájában érintkezik vele.

Hírek, érdekességek

Megvolt az első kánikulai nap Görögországban
Szombaton Kréta szigete lett kontinensünk legmelegebb pontja, ahol idén először lépte át a 30 fokot a hőmérséklet. Az enyhülés a héten hozzánk is megérkezik.
Beköszöntött a nyár Dél- és Nyugat-Európába
Franciaország és Spanyolország területén a délutáni hőmérsékletek a napokban már többfelé meghaladták a 30 fokot, beköszöntött a nyár.
A déli féltekére érkezik a tél
Míg nálunk az északnyugati határszélen élők kivételével már mindenki a már-már nyárias melegnek örül, a Föld túloldalán lassan-lassan beköszönt a tél.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.