Óceánok és klímaváltozás

A klímaváltozást az üvegházhatású gázok, azon belül is elsősorban a szén-dioxid légköri koncentrációjának megnövekedésével szokás összefüggésbe hozni. A szén-dioxid amellett, hogy szerepet játszik a Föld átlaghőmérsékletének emelkedésében, az óceánok elsavasodását is előidézi.

Az óceánok a légköri szén-dioxid természetes nyelői. A levegőben található szén-dioxid gáz egy része beoldódik a tengerek vízébe, így kerülve ki az atmoszférából. Az óceánba kerülő szén-dioxid aztán reakcióba lép a vízmolekulákkal, szénsavat hozva létre. A folyamat hatására a tengervíz kémhatása savas irányba tolódik el. Ahogy egyre több szén-dioxid kerül a légkörbe, úgy egyre nagyobb mennyiség oldódik be az óceánokba is, így azok egyre savasabbá válnak.

A megfigyelések szerint az ipari forradalom óta mintegy 30 százalékkal nőtt meg a világóceánok savtartalma.

A savasabb kémhatás károsítja többek között a kagylók héját, a korallokat, illetve minden olyan élőlényt, amely valamifajta meszes vázzal rendelkezik.

Érdekesség, hogy a tudósok épp az óceánok szén-dioxid elnyelő tulajdonságában látják a globális felmelegedés problémájának egy lehetséges megoldását. Egyes kutatók ugyanis azon dolgoznak, hogy megvalósítsák a szén-dioxid tengerben történő tárolását. Mindezt úgy próbálják elérni, hogy a szén-dioxid gázt lefagyasztják, és a létrejött szárazjég tömböket küldenék le rakéták segítségével az óceánfenékre. Ebben az esetben a szén-dioxid nem, illetve csak kismértékben reagál el savvá a vízzel, hiszen nem gáz formájában érintkezik vele.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!