2019. május 22., Júlia, Rita

Klímaváltozás pro és kontra 2.


ICI Interaktív Zrt. - 2011. október 25., kedd, 11:21





Cikk-sorozatunk következő részében a klímaváltozást tagadók újabb érvét taglaljuk. Megtorpant volna a felmelegedés?

Cikkünk első része itt olvasható.

2. Az átlaghőmérséklet emelkedése megtorpant

Szkeptikusok:

A műholdas és rádiószondás mérések szerint 1998 óta nem mutatható ki számottevő melegedés annak ellenére, hogy a világ CO2-kibocsátása nem csökkent.

Klímaváltozás pártiak:

A felszíni hőmérsékletek nagy változékonyságot mutatnak a légkör és az óceán közti hőcserének köszönhetően (is). A légkör és a szárazföld hőkapacitása meglehetősen kicsi az óceánokéhoz képest, így viszonylag kis változás a légkör-óceán közti hőtranszportban jelentős változásokat okozhat a földfelszíni hőmérsékletekben.

1998-ban például egy szokatlanul erős El Niño állapot alakult ki a Csendes-óceán fölött, ez pedig rekord magas átlaghőmérsékletet eredményezett globálisan (a brit Met Office adatai szerint).

Megemlítendő, hogy egyes (amerikai) analízisek a 2005-ös évet tartják az eddigi legmelegebbnek. A különbség a vizsgálati módszerből adódik. Utóbbi esetben (2005) az Északi-sarkvidéken sejtett extrém felmelegedés játszott döntő szerepet, ahova a NASA extrapolálta az adatokat a meglehetősen gyér mérések kipótlására. A térségre kapott becsült (intenzív) melegedési ráta összhangban állt a műholdas mérésekkel és a rendkívül alacsony tengerjég kiterjedéssel.


A 2000-es évek elején La Niña állapot volt jellemző, ami 2008-ban tetőzött, így ennek globális hűtő hatása érvényesült az adott időszakban. Az évek közti nagy változékonyság továbbra is fennáll majd, így hiba egy extrém meleg évet választani kiindulási pontnak, vagy egy extrém hideg évet végpontnak.

2009 nyarától ismét az El Niño kerekedett felül, ami 2010-ben újra szokatlanul magas globális átlaghőmérsékleteket eredményezett: mintegy 0,5 Celsius-fokkal haladta meg a globális átlaghőmérséklet az 1961-1990 közötti átlagot (ami nagyjából 14 fok). Az északi féltekén ennél még erősebb, közel 0,7 fokos pozitív anomáliát tapasztaltak - miközben a Brit-szigeteken rekord hidegnek bizonyult ugyanez az év. A Met Office 2010-et tartja minden idők második legforróbb évének, míg a NASA szerint 2005 és 2010 holtversenyben az elsők.

 

Még egy szkeptikus érv:

A DailyTech internetes magazinon 2007-ben a következő hír jelent meg: Steve McIntyre az amerikai GISS hőmérsékleti adatsorokat vizsgálva 2000 januárja körül furcsa diszkontinuitásokat, szakadásokat, ugrásokat fedezett fel. A NASA elismerte a hibát, és jelezte, hogy a következő adatfrissítésnél javítják az adatokat. Ezzel 1934 lett minden idők legmelegebb éve az USA-ban. Valójában tehát nem is szokatlanok a forró évek.

A válasz:

A hiba az adatkorrigálásból, illetve 2000 januárját követően annak hiányából adódott - a korrekció során az inhomogenitásokat vagy a hősziget-hatást szűrik ki, és ez könnyen orvosolható. Az USA-ban 2005 előtt mindig is 1934 tartotta a melegrekordot, ebben tehát nem történt változás a korrekciót követően sem - de 1998-cal összehasonlítva a számítási hibahatáron belül van a különbség.

Másrészről viszont, noha az 1934-es év valóban extrémnek bizonyult az USA-ban, a globális felmelegedés (klímaváltozás) kapcsán a Föld egészének hőmérsékletét vizsgálják. Az USA a szárazföldi felszín alig 2 százalékát teszi ki, így hiába uralkodott az adott évben szokatlan hőség a területén, ha a világ más részein ez nem volt jellemző. A Föld egészét tekintve 1934 csupán a 47. helyen áll a rangsorban.


A globális hőmérséklet anomália a korrekció előtt és után (az 1961-1990 közötti átlaghoz képest). Minimális az eltérés, mintegy 0,185 Celsius-fok/évtized a tendencia. (1975 előtt még kisebb különbség tapasztalható)

A térbeli és időbeli változékonyság itt is fennáll: a múltban is voltak extrémumok, és a jövőben is lesznek. A fő probléma azonban az, hogy az egész Földet tekintve is emelkedő tendencia tapasztalható a hőmérsékletekben. A Met Office adatsorai szerint a modern kori mérések kezdete óta az eddigi 10 legmelegebb év mind az elmúlt közel másfél évtizedben, 1997 óta következett be. A NOAA szerint utoljára 1976-ban maradt a globális átlag alatt a hőmérséklet.




A hét képe

Napfelkelte Galyatetőn

A hidegpárna felett szikrázóan süt a nap

Humánmeteorológia®

Élettanilag igen megterhelő időszak veszi kezdetét kedden, egy kettősfront éri el térségünket, ami napokon keresztül örvénylik majd felettünk. Hatására a hideg- és a melegfrontra érzékenyek nehéz napok elé néznek, mégis a szív- és érrendszeri betegeknek kell majd fokozottan készülniük a következő napokban. Humánmeteorológia.

Segített a Meteo Klinika!

Segített a Meteo Klinika!

Segített a Meteo Klinika!

Segített a Meteo Klinika!

Segített a Meteo Klinika!

Segített a Meteo Klinika!

Az oldalnak nem sikerült a Flash tartalmat betölteni erre a helyre. Lehetséges hogy az Ön böngészője nem képes lejátszani Flash tartalmat. Amennyiben a hiba nem az Ön böngészőjében van, úgy a probléma elhárításáig kérjük szíves türelmét.

Széchenyi 2020

Új Magyarország Fejlesztési Terv

Új Széchenyi Terv

Magyarország megújul

Energiatudatos Vállalat