2018. július 22., Magdolna

Fahrenheit és Celsius


ICI Interaktív Zrt. - 2018. május 14., hétfő, 15:31





Két hőmérsékleti skálázás terjedt el a világon. A Celsius-skálát ma már széles körben alkalmazzák, míg a Fahrenheit-skálát szinte csak az Egyesült Államokban használják. Miért is alakult így?

Mindkét skála egy-egy tudós nevét viseli. Daniel Gabriel Fahrenheit (1686-1736) német fizikus, Anders Celsius (1701-1744) svéd csillagász és természettudós volt. A történelem során több hőmérsékleti skálázás született: Celsius, Kelvin, Fahrenheit, Rankine, Rømer, Newton, Delisle és Réaumur. Ezek közül a meteorológiai gyakorlatban az első hármat használjuk, azonban az egyértelműség kedvéért Európában és a Föld országainak többségében Celsius fokban adunk előrejelzést a következő napok időjárásáról. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a Fahrenheit-skála terjedt el, így egyáltalán nem tévedés, hogy New Yorkban holnap 37 fok lesz.  (Ez a mi skálánk szerint kb. 2,8 fok.)

Forrás: http://www.weather.com

Egyes források szerint Ole Rømer dán csillagász dolgozta ki az első termométert és alkotta meg az első hőmérsékleti skálát, amit ismertetett Fahrenheittel, annak 1708-ban tett látogatása során. Rømer úgy alkotta meg a skáláját, hogy meghatározott két fixpontot: a víz fagyás- (7,5 °Rø) és forráspontját (60 °Rø) és ezek között osztotta be egyenlő részekre a skálát. Fahrenheit ezt úgy változtatta meg, hogy az alsó fixpont legyen a szülővárosában mért legalacsonyabb hőmérséklet (0 °F =-17,8 °C, amit az ammónium-klorid és víz keverékének a fagyáspontjaként határozott meg), a felső fixpontnak (100 °F) pedig az emberi test (saját testhőmérsékletét) hőmérsékletét adta meg. Ezek alapján a víz fagyáspontja 32 °F, forráspontja pedig 212°F lett.

A Fahrenheit-skálát Európában hosszú ideig használták, azonban a Celsius-skála elterjedésével gyakorlatilag eltűnt. Manapság szinte csak az Egyesült Államokban használják és néhány kisebb, angol nyelvű államban.

Celsius mintegy húsz évvel Fahrenheit után, 1737-ben alkotta meg skáláját, amit 1742-ben mutatott be. Eeredeti skáláján a hó olvadáspontját a 100 °C (alsó fixpont), a víz forráspontját a 0 °C jelezte (felső fixpont), a kettő közötti tartományt pedig 100 egyenlő részre osztotta. Ez a fordítottja a ma használt skálának, amit Martin Stromer javaslatára alakítottak át a jelenlegi formára.

 

Forrás: http://en.wikipedia.org

Egyesek szerint a két skála elterjedésének történelmi okai vannak, mert nem jobbak egymásnál, csak mások, hiszen mindkettő két fixponton alapszik, amit önkényesen választottak meg. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a Celsius-skála természettudományi szempontból előnyösebb a Fahrenheit-skálánál. A természettudományokban alapvetően az abszolút hőmérsékleti (Kelvin) skálát használják, ami a Celsius-skálától csak annyiban különbözik, hogy 273 fokkal el van tolva, míg a Fahrenheitre való átszámítás ennél jóval összetettebb.

 

 




A hét képe

Napfelkelte Galyatetőn

A hidegpárna felett szikrázóan süt a nap

Humánmeteorológia®

Élettanilag igen megterhelő időszak veszi kezdetét kedden, egy kettősfront éri el térségünket, ami napokon keresztül örvénylik majd felettünk. Hatására a hideg- és a melegfrontra érzékenyek nehéz napok elé néznek, mégis a szív- és érrendszeri betegeknek kell majd fokozottan készülniük a következő napokban. Humánmeteorológia.

Az oldalnak nem sikerült a Flash tartalmat betölteni erre a helyre. Lehetséges hogy az Ön böngészője nem képes lejátszani Flash tartalmat. Amennyiben a hiba nem az Ön böngészőjében van, úgy a probléma elhárításáig kérjük szíves türelmét.

Széchenyi 2020

Új Magyarország Fejlesztési Terv

Új Széchenyi Terv

Magyarország megújul

Energiatudatos Vállalat