A hét elején erős mágneses vihar érte el a Földet, ami az északi féltekén gyönyörű sarki fényeket eredményezett.

Október 24-én este (18 UTC körül) koronakitörés (CME) érte el a Földet. Koronakitörés (vagy koronakidobódás) során a Nap forró felszínének, a napkoronának egy darabja robbanásszerűen lökődik ki a bolygóközi térbe. A nagy energiával kiáramló töltött részecskék minden irányban terjednek, és ha az anyagfelhő eléri a Földet, ütközik a magnetoszférával - a Nap felőli oldalon erősen összenyomja azt, illetve az elektronok és a protonok a pólusoknál lejuthatnak a légkörbe, és kölcsönhatásba lépnek az ott található (oxigén, nitrogén) atomokkal, molekulákkal, és sarki fényt generálnak.

A mostani erős mágneses vihar eredményeként a megnetopauza közel 50 százalékkal került közelebb a Földhöz a Nap felőli oldalon - így a geostacionárius műholdak átmenetileg a megszokottnál jóval kisebb védelmet kaptak a napszél ellen.

Másrészt, a napvihar következtében több helyen figyeltek meg aurorákat október 24-25-én az északi féltekén. Az USA-ban a sarki fény még egészen délen, az é.sz. 30°-a körül (Új-Mexikó, Texas, Arkansas, Alabama, Georgia államokban) is látható volt. A látványban Észak-Európa lakói is részesültek: sarki fények cikáztak az égen többek közt Észtországban, Lettországban, Svédországban és Skócia partjainál is - nálunk a jelenség nem volt látható.

A sarki fényről bővebben itt olvashat.

Sarki fény a michigani Martin (USA) közelében október 24-én.

Aurora a Felső-tó felett (USA).
fotó: Shawn Malone, www.LakeSuperiorPhoto.com

Az északi fény még a délen fekvő Arkansas (Ozark)
területén is látható volt.
fotó: Brian Empfinger, www.realclearwx.com

A Skócia melletti Hebridák október 25-re virradóan.
stargazerslounge.com