Tartósan Európa középső vidéke felett, és északi irányba a 60. szélességi körig elhúzódva anticiklon helyezkedik el. Az anticiklon belsejében a lassú leáramlás nem kedvez a felhő- és csapadékképződésnek, így errefelé számottevő eső továbbra sem várható. A kontinens nyugati szélén és Kelet-Európában egymás után alakulnak ki a ciklonok. Mivel az anticiklonban egy lassú, óramutató járásával megegyező áramlás tapasztalható az északi féltekén, a ciklonban pedig ellentétes, a nyomási rendszerek mint fogaskerekek kapcsolódnak össze, és meghatározzák az áramlási viszonyokat. A stabilitásnak köszönhetően a Kelet-európai-síkságon továbbra is több hullámban sarkvidéki eredetű levegő áramlik erős északi szelekkel, így például az orosz fővárosban is marad a téli idő. Az anticiklon nyugati részén észak felé nyomuló meleg légtömegek pedig általában Skandináviáig hatolnak. Norvégia és Svédország déli részén szerdán 17 fokig, csütörtökön 18 fokig melegedett a levegő.
Mivel a Kárpát-medence fölé ebben a helyzetben jellemzően északnyugati irányból érkeznek a légtömegek, így a következő két fontos jellege marad meg az időjárásnak: alacsony páratartalom és az átlagosnál melegebb nappalok. Ugyanis a kelet-európai hideg légtömegek csak érintik térségünket, és csak egy-két fokos lehűlést okoznak a jövő hét elején, aztán ismét melegszik a levegő. Viszont a Skandinávia felől érkező melegedés miatt sem óceáni, sem mediterrán irányból nem jön nedvesebb levegő fölénk. Az alacsony páratartalom következménye a magas, 15-20 fokos napi hőingás. Sőt, az Északi-középhegység fagyzugos völgyeiben többször az egy-két fokos hajnali fagyokról melegszik a levegő délutánra 20 fok környékére.
A talaj víztartalma egyelőre nem csak a gyümölcsfák szintjében, hanem az őszi vetés gyökérzónájában is tartalmaz elegendő nedvességet. A tavaszi vetés azonban már öntözésre szorulhat. Mivel 8-10 napnál távolabb a légkör előre-jelezhetősége minimális, egyelőre nehéz megválaszolni, mikor jönnek esős tavaszi napok.
Száraz tavaszi nap Tapolcán (idojaras.hu kamera)