A világ legködösebb területe a kanadai Új-Foundland partjai közelében fekvő, a világóceán részét képező Grand Banks, ahol évente átlagosan több mint 200 ködös napot regisztrálnak.

A köd azért ilyen gyakori látogató a térségben, mert Grand Banks az északi, hideg Labrador-áramlat és a délről érkező, jóval melegebb Golf-áramlat találkozásánál fekszik. Ahogy a hideg tengerfelszín fölött elhalad a meleg légtömeg, sűrű köd képződik.

Grand Banks elhelyezkedése. A szárazföldek: Új-Foundland és Új-Skócia szigete, illetve a Labrador-félsziget. Kékkel és pirossal az északról érkező, hideg Labrador-áramlat és a délről érkező, meleg Golf-áramlat.

A köd valójában egy felhő, mely a talaj a közelében alakul ki. Apró, kondenzálódott vízcseppek halmaza, amelyek kis méretüknél fogva a talajközeli légtérben lebegnek. A kondenzáció, azaz a vízgőz kicsapódása megvalósulhat például derült, hűvös éjszakákon a felszín hőmérséklet-csökkenése miatt (kisugárzási köd), vagy azért, mert hideg felszín fölé meleg, nedves légtömeg érkezik (advekciós köd). Ha a kicsapódás nem a szabad légtérben megy végbe, hanem valamely tereptárgyon, akkor szélcsendben - aszerint, hogy a kicsapódás fagypont fölött vagy alatt történik - harmat vagy dér, szélnek kitett helyeken pedig zúzmara képződik.

Zúzmaralerakódás

A ködnek, a sekély vizeknek és a sodródó jéghegyeknek köszönhetően rendkívül nehéz hajózni a térségben. Az 1912. áprilisában elsüllyedt Titanic roncsa is körülbelül 150 kilométerrel délre fekszik Grand Bankstől.

A világ legködösebb szárazföldi területei közé tartozik a kaliforniai Point Reyes, illetve az Új-Foundland és Labrador területén fekvő Argentia település. Mindkettő évente közel 200 napon borul ködbe. A rekordot az 1966-os év tartja, amikor is Argentiában 230 ködös nap köszöntött be.

Hazánkban a ködös napok száma átlagosan 20 és 100 között változik. A legtöbb ködös napot eddig Kékestetőn regisztrálták 1970-ben, amikor 221 napon volt ködös az idő.