2017. november 22., Cecília
strict warning: Declaration of views_plugin_style_default::options() should be compatible with views_object::options() in /ssd/www/idojaras_v2/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_style_default.inc on line 24.

Klímaváltozás pro és kontra 3.


ICI Interaktív Zrt. - 2011. november 2., szerda, 08:57





Cikk-sorozatunk következő részében az emberi eredetű klímaváltozást megkérdőjelezők újabb érvét taglaljuk. Biztos, hogy a CO2 okozza a mai felmelegedést?

3. A közelmúltban melegebb volt bolygónk

Szkeptikusok:

Nagyjából egy évezreddel ezelőtt a hőmérsékletek, főként az öreg kontinensen, jóval magasabb voltak, mint napjainkban. Ezt az i.sz. 800-1300-ig tartó időszakot középkori meleg periódusként emlegetik - amit egy hideg periódus, az ún. kis jégkorszak követett kb. 1900-ig. A középkori meleg periódus idején a szőlőtermesztés északi határa egészen a Baltikumig húzódott (a szőlő 10-16 fokos hőmérsékleti intervallumban érzi legjobban magát), ekkor népesítették be a vikingek Grönland déli partvidékét (szarvasmarhát, kecskék, juhot tartottak), az Alpok korábban hó- és jégfedte szorosai megnyíltak.


Hőmérsékleti anomáliák a 20. század átlaghőmérsékletéhez képest i.sz. 900-2000 között az IPCC 1990-es jelentéséből. (iceagenow.com)

Mindez jóval azelőtt történt, hogy az ember elkezdte volna szén-dioxiddal „bombázni" a légkört, vagyis nem antropogén eredetű volt a felmelegedés. Az ENSZ tudósai azonban következetesen figyelmen kívül hagyják a középkori adatokat, hogy a 20. századi felmelegedés példátlannak tűnjék. Holott elképzelhető, hogy bolygónk ismét csak egy természetes „hideg-meleg hullámzást" él át.

 

Klímaváltozás pártiak:

A Föld történetében számos olyan időszak található, amikor az éghajlat melegebb volt, mint manapság: pl. a legutóbbi interglaciális alatt kb. 125 ezer éve, vagy 3-5 millió évvel ezelőtt a pliocén idején. Ezek a változások azonban csillagászati okokra (pl. megváltozott naptevékenység, a Föld pályaelemeinek periodikus változása - excentricitás, precesszió, nutáció) és a kontinensvándorlásra vezethetők vissza. Ezek a tényezők azonban nem játszanak lényeges szerepet az üvegházhatású gázokkal összehasonlítva.

A középkori meleg periódusra vonatkozó bizonyítékok Európán kívül (főként a déli féltekére) alig állnak rendelkezésre, és azok mértéke sem vethető össze az európai értékekkel. A jégfuratminták szerint, noha Európában valóban melegebb volt a klíma, a Föld más részein (pl. a trópusi Csendes-óceán) lehűlést tapasztaltak, ezért ez inkább csak lokális és nem globális változásnak tekinthető. Ha a melegebb és hidegebb területeket kiátlagoljuk, akkor a középkori felmelegedés közel egyezik a 20. század elején tapasztalttal, azt követően azonban sokkal intenzívebb melegedésre került sor a modern korban.

Emellett a 9-14. századot erősebb naptevékenység, csökkent vulkáni aktivitás és olyan óceáni cirkuláció jellemezte, amely meleg vizet szállított az észak-atlanti térségbe. Ma azonban ellentétes mechanizmusok jellemzőek.

Cikk-sorozatunk korábbi részei itt olvashatók:

Klímaváltozás pro és kontra 1.
Klímaváltozás pro és kontra 2.

A hét képe

Napfelkelte Galyatetőn

A hidegpárna felett szikrázóan süt a nap

Humánmeteorológia®

Élettanilag igen megterhelő időszak veszi kezdetét kedden, egy kettősfront éri el térségünket, ami napokon keresztül örvénylik majd felettünk. Hatására a hideg- és a melegfrontra érzékenyek nehéz napok elé néznek, mégis a szív- és érrendszeri betegeknek kell majd fokozottan készülniük a következő napokban. Humánmeteorológia.

Az oldalnak nem sikerült a Flash tartalmat betölteni erre a helyre. Lehetséges hogy az Ön böngészője nem képes lejátszani Flash tartalmat. Amennyiben a hiba nem az Ön böngészőjében van, úgy a probléma elhárításáig kérjük szíves türelmét.

Új Magyarország Fejlesztési Terv

Új Széchenyi Terv

Magyarország megújul

Energiatudatos Vállalat