A közkedvelt fekete nedűt adó kávécserjék terméshozama az utóbbi években drasztikus csökkentést mutatott. A magasabb hőmérsékletek és az extrém csapadékok állhatnak a háttérben.

A kávé a világ legnépszerűbb élvezeti cikkei közé tartozik, a magyar lakosság mintegy 80 százaléka él vele, és naponta átlagosan 1-2 csészével fogyaszt belőle. A kávécserjék egy viszonylag szűk földrajzi tartományban, az északi és déli szélesség 25. fokai által határolt sávban élnek meg. Ez az úgynevezett kávéöv. A világ legfőbb kávétermelő országai között tartják számon Brazíliát, Kolumbiát, Costa Ricát, Mexikót és Guatemalát. Egy új tanulmány szerint azonban a közép- és dél-amerikai országok kávétermelése az utóbbi időben drasztikusan, a tavalyi évben 70 százalékkal csökkent. Hasonló tendencia mutatkozik Afrika kávétermelő országaiban, így pl. Kenyában is.

A folyamat hátterében a klímaváltozást sejtik. A kávécserjék, különösképp a jobb minőségű arabica fajta, amely a forgalmazott kávé háromnegyedét teszi ki, igen kényes növények: egyenletes csapadékmennyiségre, szűk, 19-25 fokos hőmérsékleti tartományra van szükség megfelelő fejlődésükhöz. Ha a hőmérséklet e fölé emelkedik, az befolyásolja a fotoszintézist, de a növény akár el is száradhat. A virágzáshoz néhány száraz hónapot követő záporos időszak szükséges.

A magasabb hőmérsékletek és a kiszámíthatatlan, gyakran extrém csapadékok egyrészt összezavarják a növényeket (akkor indulnak virágzásnak, amikor nem kéne), másrészt elősegítik a kártevők és bizonyos gombafajok elszaporodását is.

Noha hosszú évtizedeken-évszázadokon keresztül a kávéültetvények biztos megélhetést jelentettek a családok, sőt egész közösségek számára, az utóbbi években a farmereknek egyre inkább más, kiegészítő bevételi források után kell nézniük. Másrészt, a kevesebb és kiszámíthatatlanabb termés a (minőségi) kávé árának emelkedését vonhatja maga után. A termelők ugyant mindent megtesznek, hogy olyan cserjéket hozzanak létre, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozással együtt járó hatásoknak, kérdés azonban, hogy valóban a génmódosítás jelenti-e megoldást ahelyett, hogy fogyasztási szokásainkon, a környezethez való hozzáállásunkon, életmódunkon változtatnánk előbb.