2017. november 25., Katalin
strict warning: Declaration of views_plugin_style_default::options() should be compatible with views_object::options() in /ssd/www/idojaras_v2/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_style_default.inc on line 24.

Ismét havazás, megint járdatakarítás


ICI Interaktív Zrt. - 2013. január 22., kedd, 15:39





A havas, jeges járdák és utak balesetveszélyesek. Hogyan óvjuk saját magunk és környezetünk egészségét? Mi a legkevésbé káros megoldás?

A téli félévben többletmunkát jelent a járdák letakarítása, ráadásul hetekkel korábbra nem is tervezhető, és nem is olyan, mint a falevelek összegyűjtése, amely adott esetben több napot, esetleg hetet is várhat. Azzal nyilván mindenki tisztában van, hogy a saját járdája a saját felelőssége, azt azonban nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy az ott bekövetkezett balesetért is ő (azaz az ingatlan tulajdonosa) felelős, továbbá kártérítési kötelezettsége is van abban az esetben, ha a balesetet az ő mulasztása okozta.

Magyarországon 2010-ben jelent meg egy olyan kormányrendelet, ami a fás szárú növények védelme érdekében tiltja az úttestek kivételével a közterületek sózását. A rendelet tartalmazza a szabálysértés esetén kiszabható pénzbírság összegét, ez akár százezer forint is lehet.

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata által végzett kutatások szerint a sózás káros hatással van a fák vízfelszívó képességére, erős szennyezés esetén kiszáradást is okozhat. Ezen kívül a sózás számos fontos tápanyagot kiszorít. Káros az alacsonyabb rendű állatok és a háziállatok számára egyaránt, továbbá a felszíni vizekben a nagy mennyiségű só halpusztulást is okozhat. Az ökológiai károkon kívül meg kell említeni az autók korrózióját (roncsolódik az alváz, a gumi), és idővel az aszfaltot és a betont is károsítja.

A konyhasó használata helyett a csúszásmentesítés alternatívája egyaránt lehet a homok, a hamu, a faforgács, a kőzúzalék, a murva vagy a zeolit (macskaalom). Ma már környezetbarát megoldásként tartják számon a kalcium-klorid pelyhet, amit Svédországban már régóta használnak. Ez a vegyület a skandináv időjárási viszonyok között tesztelt, és az állítások szerint még -30 fokon is működik, szemben a konyhasóval, ami körülbelül -7 fokig hatásos. A kalcium-klorid, és kálium-klorid kevésbé ártalmasak a növényzetre nézve, és a közműveket, fémtárgyakat sem károsítják annyira, mint a nátrium-klorid.

A síkosság mentesítésére használt sók a tiszta víz fagyáspontját csökkentik. (A különböző oldatok fagyáspontja attól függ, hogy milyen és mennyi só kerül a vízbe.) Amikor útkálit szórunk ki a jeges, havas útra, nagy mennyiségű kálium és magnézium kerül a környezetbe, ami a forgalmazó állítása szerint „táplálja az élő növényzetet és garantálja a biztonságos téli közlekedést". A CMA (kalcium-magnézium-acetát) szintén környezetbarát megoldásnak számít, de csak körülbelül -9 fokig hatásos. Jól meg lehet vele előzni a visszajegesedést, de nedves marad utána a felület, ennél azonban sokkal nagyobb hátrány a magas ára.

Bármilyen megoldást is választunk a járdák tisztántartására, tartsuk szem előtt, hogy bármennyire is környezetbarátnak minősül egy-egy megoldás, akkor is próbáljunk meg minél kevesebbet ezekből a környezetünkbe juttatni.

A hét képe

Napfelkelte Galyatetőn

A hidegpárna felett szikrázóan süt a nap

Humánmeteorológia®

Élettanilag igen megterhelő időszak veszi kezdetét kedden, egy kettősfront éri el térségünket, ami napokon keresztül örvénylik majd felettünk. Hatására a hideg- és a melegfrontra érzékenyek nehéz napok elé néznek, mégis a szív- és érrendszeri betegeknek kell majd fokozottan készülniük a következő napokban. Humánmeteorológia.

Az oldalnak nem sikerült a Flash tartalmat betölteni erre a helyre. Lehetséges hogy az Ön böngészője nem képes lejátszani Flash tartalmat. Amennyiben a hiba nem az Ön böngészőjében van, úgy a probléma elhárításáig kérjük szíves türelmét.

Új Magyarország Fejlesztési Terv

Új Széchenyi Terv

Magyarország megújul

Energiatudatos Vállalat